Magyarország régióinak zsidó emlékeit bemutató sorozatunkban ezúttal 7 látnivalót gyűjtöttünk össze Közép-Dunántúlról. Az osztályozás továbbra is szubjektív.

Megyei szintre lebontva Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém tartózik a régióhoz.

7. Várpalota: A napjainkban galériaként működő várpalotai zsinagógát 1840-ben adták át. Az épület rendkívül hasonlít az Óbudai Zsinagógára.

Várpalotai Zsinagóga

6. Tapolca: A ma is látható zsinagógát 1863-ban avatták fel, majd 1905-ben felújították, kibővítették. A Háború az épületet is nagyon megtépázta. Jelenleg a helyi művelődési központ egyik szárnyaként működik.

5. Tata: Egy, a helyhez egyáltalán nem méltó kiállítás működik a zsinagóga épületében. Szobrokat tekinthet meg az, aki ide látogat. Az épület mai formáját 1861-ben nyerte el. 1944 nyarától raktárként használták, majd 1945-től üresen állt. Az 1970-es években a zsidó hitközség átadta a városnak a ma is nagyon szép épületet.

4. Kővágóörs: A Balaton északi partján fekvő település zsidó hitközsége 1778-ban alakult meg. A ma szinte romként álló zsinagógát feltehetően az 1820-as években építették. A hitközséghez egykor 9 település tartozott, köztük Tapolca is. A II. világháború után az épület üresen állt, majd az 1960-as évektől ÁFÉSZ raktár lett, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács tulajdona volt. Az 1980-as években került magánkézbe. 1985-ben műemlékké nyilvánították, ám a tulajdonosokat nem sikerült rábírni az épület állagának megóvására, így az évről évre egyre romosabb állapotba kerül. A zsinagógával azonos telken állt a rabbi háza, amelyet az 1960-70-es években lebontottak.

Ma már csak rom..- Kővágóörsi Zsinagóga

3. Esztergom: Az első helyi zsinagógáról 1050-ből vannak írásos emlékek. A ma is látható zsinagógát 1888-ben adták át, ami egészen a második világháborúig funkciójának megfelelően működött. A vészkorszak után sokáig üresen állt, majd a Technika Házának adott otthont, napjainkban pedig művelődési házként használják.

2. Pápa: A pápai volt egykor Veszprém megye legnépesebb zsidó közössége, zsinagógája pedig a harmadik legnagyobb az országban. A ma is álló zsinagógát 1846-ban adták át. A II. világháború alatt a németek lóistállóként használták az épületet. A borzalmak után újraavatták, ám a megfogyatkozott lélekszámú közösség csak nagyon ritkán tudta kihasználni a hatalmas épületet. A zsinagóga rendkívül rossz állapotban van, számos terv született arra vonatkozóan, hogy milyen célra fogják használni egy jelentős rekonstrukció után. Sajnos ez még nem valósult meg.

A Pápai Zsinagóga épülete

1. Balatonfüred: A jelenlegi Zsidó Kiválóságok Háza részét képzi a zsinagóga, mely egykor templomként működött, majd 1855-től a református egyház átadta az épületet a helyi zsidó közösségnek, így lett belőle zsinagóga. Egészen 1944-ig rendeltetésszerűen használták. A holokauszt után, sok más zsinagógához hasonlóan, nem volt, aki használta volna. Sokáig raktárként és garázskén majd 1991-től étteremként használták. A Zsidó Kiválóságok Házáról korábban írt cikkünk itt olvasható.

Sorozatunk korábbi részei itt olvashatóak:

Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld