A Top 10 sorozatban olyan magyar településeket mutatunk be, ahova valamiért érdemes ellátogatni zsidó szempontból. Ezúttal a Dél-Alföldet járjuk be. Az osztályozás teljes mértékben szubjektív!

10. Gyula: A zsinagóga ma lebontva, átalakítva zeneiskolaként működik. Vallási funkciót 1963-ig töltött be az épület, ekkor vette meg a város.
9. Baja: A helyi zsinagóga 1845-ben épült, sajnálatos módon a II. világháború után már nem töltött be vallási funkciót. 1985-ben eladta a hitközség a városnak, jelenleg könyvtár található benne.
8. Szentes: Az 1868–70 között épült zsinagóga 1987-től az önkormányzat tulajdona. 1998-ban felújították az akkor romos épületet. Azóta könyvtár működik benne. Egy imaszobát is kialakítottak, de ez használaton kívül van.
7. Orosháza: 1890-ben épült zsinagógáját 1967-ben eladta a hitközség a városnak, miután a holokauszt után visszatérők jó része elhagyta a települést. Az épületet a rendszerváltásig méregraktárként használták, azóta kulturális központként üzemel.
6. Békéscsaba: A vészkorszak előtt a városban egy ortodox és egy neológ zsinagóga működött. Az 1960-as években a neológót félig lebontották, másik felében szocreál stílusú bútoráruház üzemel a mai napig. Az ortodox eredeti formájában tekinthető meg, azonban raktár-és üzlethelyiségnek ad otthont. A békéscsabai zsidók szeretettek volna egy funkcionáló zsinagógát, melyet 2004-ben vehettek át, hivatalosan azonban csak 2008-ban kezdték el használni, ekkor érkeztek meg ugyanis a Tóratekercsek.
5. Hódmezővásárhely: A romantikus stílusú zsinagógát a város 1986-ban vásárolta meg a hitközségtől. Ezután állagmegóvó felújításba kezdtek. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola épülete, ahol 2004-ben nyílt meg a „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak. Ez évben döntött a városvezetés arról is, hogy a zsinagógát helyreállítja.
Hódmezővásárhelyi zsinagóga

Hódmezővásárhelyi zsinagóga

4. Kiskunhalas: Az 1857 és 1860 között épült zsinagóga udvarán sokáig mikve (rituális fürdő), rabbi- és kántorlakás, vágoda valamint zsidó népiskola működött, a holokauszt után ezek megszűntek. Napjainkban ez az egyetlen funkcionáló zsinagóga Bács-Kiskun megyében.
3. Kecskemét: A (neológ) nagy zsinagógát 1871-ben építették fel, ebben ma a Tudomány és Technika Háza nevű kulturális központ található. Az egykori ortodox zsinagóga az 1920-as évek második felétől 1944-ig működött. Nem túl gyakori módon, nem zsinagógának épült az épület, először lóvasútállomásként, majd vendéglőként funkcionált. Ma a Magyar Fotográfiai Múzeum működik benne.
Az egykori kecskeméti neológ zsinagóga

Az egykori kecskeméti neológ zsinagóga

2. Szeged: Magyarország második legnagyobb zsinagógáját 1900 és 1902 között építették. A régi kis zsinagóga is látható ma, a Hajnóczy utcában. A Szegedi Zsidó Hitközség égisze alatt napjainkban Szeretetotthon is működik (már több mint másfél évszázada).
1. Makó: A város ortodox zsinagógája az 1990-es évekre nagyon rossz állapotba került, 1999-ben született döntés helyreállításáról. Összesen 80 millió Forintot fordítottak felújítására, 2002-ben adták át. A településre zarándokturisták látogatnak el a csodarabbiként emlegetett, Vorhand Mózes halálának évfordulóján. Jelenleg egy kis látogatóközpont kialakításán dolgoznak.
A borítóképen a Szegedi nagy zsinagóga látható.
Korábbi írásaink Top 10 sorozatunkban itt olvashatóak: Észak-Magyarország , Észak-Alföld