A XIV–XVIII. századi reneszánsz, manierista és barokk festők gyakran ábrázoltak bibliai jelenteket, az Ó- és az Újszövetségből egyaránt. Ennek köszönhetően számos, a Tórából ismert történet is fellelhető képeiken. Nem meglepő tehát, hogy a Tórában központi szerepet játszó Mózes életének csaknem minden mozzanata végigkövethető az említett korszak festményein keresztül.

Mózes kétségtelenül a zsidóság egyik legjelentősebb prófétája. Ő volt az, aki a rabszolgasorban élő zsidókat Egyiptomból Kánaánba vezette és átadva nekik az Örökkévaló törvényeit, egységes identitással rendelkező néppé kovácsolta őket. Cikkünkben egy virtuális kiállításra kalauzoljuk az Olvasót, melyben Mózes életének legfontosabb állomásait idézzük fel. Látogatásunk során ehhez tíz újkori festő tíz alkotását tekintjük meg.

Mózes élettörténetének tárgyalását Ábrahám unokája, Jákob említésével kell kezdenünk. Ő volt ugyanis, aki családjával Egyiptomba költözött, hogy láthassa fiát, Józsefet, aki ekkor a fáraó legfőbb bizalmasa volt (1Móz 46, 1). Mivel Jákob nemzetsége nagyon elszaporodott Egyiptomban, az ország következő uralkodója rabszolgasorba taszította a zsidókat, nehogy ellene fordulhassanak. A fáraó azt is elrendelte, hogy minden zsidó újszülött fiút vessenek a Nílusba. Ebben a korban született Mózes a Lévi nemzetségbe tartozó Ámrám és Jókebed fiaként. Szülei három hónapig rejtegették, majd, hogy életét megkíméljék, egy gyékénykosárban helyezték a folyóra.

A fáraó lánya éppen ekkor készült megfürödni a Nílus vizében, és szolgálóival a kis Mózesre bukkant. Ezt a pillanatot örökíti meg a XV–XVI. századi olasz reneszánsz festő és építész, Raffello Sanzio Mózes megmentése című freskója, mely a vatikáni Apostoli Palotában található. A kép jobb oldalán megjelenő, plasztikusabban és sötétebben ábrázolt nőalak egy lehetséges értelemzés szerint Mózes nővére, Miriam, aki szándékosan a szolgálók közé lopózott, hogy láthassa, hová sodorja öccsét a víz. Mózes megtalálását számos egyéb művész örökítette még meg (pl. Poussin, Bourdon, Gentileschi), ez a próféta életének leggyakrabban ábrázolt jelenete.

Technika: freskó Év: 1518–19 Hely: Apostoli Palota, Vatikán Jelenet: 2Móz 2, 1–10

Cím: Mózes megmentése ‎[1] Festő: Raffaello Sanzio

Miriam közbenjárásának köszönhetően a kisgyermek Mózest saját anyja, Jókebed nevelhette föl, viszont miután felcseperedett, a fáraó lánya fiává fogadta, így ifjúkorát már az uralkodói palotában töltötte. Erről az időszakról nem ír a Tóra, a következő jelenetben már a negyvenéves Mózessel találkozunk, aki meglátja, amint egy egyiptomi férfi egy kényszermunkát végző zsidót ütlegel. Mózes közbelép és megöli az erőszaktevőt.

Mivel a dolog kitudódik, és a fáraó keresést indíttat Mózes után, ő kénytelen elmenekülni az országból. Bár a gyilkosság fontos fordulópont a próféta életében, mégis viszonylag kevés műalkotás ábrázolja. Egy példát találunk a XV. századi firenzei reneszánsz mester, Sandro Botticelli Mózes próbatételei című freskóján. Az alkotás Mózes életének hét jelenetét idézi fel, köztük a gyilkosságot a kép jobb alsó részén. Mózest sárga ruhájáról ismerhetjük fel, a jelenetek időrendben jobbról balra követik egymást – a bal alsó sarokban már a népét Egyiptomból kivezető prófétát látjuk. A többi öt jelenet azonosítását az Olvasóra bízzuk.

Technika: freskó Év: 1481–82 Hely: Sixtus-kápolna, Vatikán Jelenet: 2Móz 2, 11–15 (és egyebek)

Cím: Mózes próbatételei ‎[2] Festő: Sandro Botticelli

Mózes Egyiptomból Midján földjére menekül (ma: valószínűleg a Sínai-félsziget). Útja során egy kúthoz ér, ahol épp Midján papjának, Jetrónak hét lánya készül megitatni juhait. Néhány odaérkező pásztor el akarja üldözni a lányokat, de Mózes a segítségükre siet és megvédi őket a támadástól, majd megitatja az állataikat. Az eseményt többek között a XVI–XVII. századi kora barokk velencei festő, Carlo Saraceni festette meg Mózes megvédi Jetró lányait című képén. A kis méretű (kb. 30×35 cm) festmény réz hordozóra került, ami az alakok és a táj részletes kidolgozását tette lehetővé, nézzük meg pl. a fák lomkoronáját. A szereplők mozdulatainak érzékletes ábrázolása különös dinamizmust kölcsönöz a képnek.

Technika: olajfestmény réztáblán<br /> Év: 1609–10 Hely: National Gallery, London<br /> Jelenet: 2Móz 2, 16–18

Cím: Mózes megvédi Jetró lányait ‎[3] Festő: Carlo Saraceni

Jitró hálából Mózeshez adja egyik lányát, Cippórát. Egy napon, mikor apósa juhait legelteti a Hóreb-hegyen, Mózeshez az Örökkévaló angyala szól egy égő csipkebokorból. Mikor Mózes közelebb lép, már maga a Teremtő szól hozzá, aki megbízza, hogy térjen vissza Egyiptomba és vezesse ki onnan a népét. A történet ezen fordulópontját Sébastien Bourdon, a XVII. századi francia barokk festő Mózes és az égő csipkebokor című festményén tekinthetjük meg. Az alkotás több ponton is hű a tórai szöveghez, pl. Mózest mezítláb látjuk, illetve a próféta félelmében eltakarja az arcát.

Technika: olajfestmény vásznon Év: 1642–45 Hely: Ermitázs, Szentpétervár Jelenet: 2Móz 3, 2–3

Cím: Mózes és az égő csipkebokor ‎[4] Festő: Sébastien Bourdon

Bár Mózes vonakodik, hogy elvállálja a feladatot, de mikor az Örökkévaló egy segítőt ígér neki bátyja, Áron személyében, végül belegyezik a küldetés végrehajtásába. A két fivér Egyiptomba megy és a zsidók szabadon engedését kéri a fáraótól, de az uralkodó ebbe nem egyezik bele. Ezért a Teremtő csapássokkal sújtja Egyiptomot, melyek közül az elsőben az ország vizei vérré változnak, így a halak elpusztulnak, az egyiptomiaknak pedig szomjazniuk kell.

A jelenetet Bartholomeus Breenbergh Mózes és Áron vérré változtatja a Nílus vizét című festményén figyelhetjük meg. A képen látható piros-kék ruhás görnyedő alak Áron, amint botjával a Nílus vizére csap, mire az vérré kezd változni. A mellette álló Mózes rá mutat, míg a turbánt viselő fáraó és kísérete a drámai esemény szemtanúi lesznek. A holland származású XVII. századi művész főleg olasz tájképeket festett, ami ezen a képén is láttatja hatását a háttérben ábrázolt római kori romok formájában. A képen megfigyelhető továbbá a németalföldi festészetre jellemző aprólékosság, valamint a monumentális tájkép kicsi, de jól kidolgozott részleteként megjelenő emberalakok.

Technika: olajfestmény táblán Év: 1631<br /> Hely: J. Paul Getty Museum, Los Angeles<br /> Jelenet: 2Móz 7, 20

Cím: Mózes és Áron vérré változtatja a Nílus vizét ‎[5] Festő: Bartholomeus Breenbergh

Egyiptomot sorra érik a csapások, de a fáraó szíve nem lágyul meg és makacsul ragaszkodik a zsidók fogva tartásához. Végül tizedik csapásként az Örökkévaló minden nem zsidó elsőszülöttet megöl Egyiptomban, köztük a trónörököst is. Erre már a fáraó is belátja, hogy nincs mit tennie és elengedi a hébereket. Ezzel kezdetét veszi az egyiptomi kivonulás, melyre minden évben pészáh ünnepekor is emlékezünk. A zsidók összegyűlnek és Mózes vezetésével útnak indulnak az ígéret földjére. Közben a fáraó meggondolja magát és elküldi seregét, hogy vegyék őket üldözőbe. Mikor a zsidók a Vörös-tengerhez érnek, az Örökkévaló Mózes közvetítésével csodát tesz és szétválasztja a tenger vizét, hogy népe átkelhessen rajta.

Mikor a zsidók átérnek a túlpartra, a víz ismét összezárul, és az őket üldöző egyiptomiak a tengerbe vesznek. Ezt a pillanatot festette meg Cosimo Rosselli az Átkelés a Vörös-tengeren című freskóján. A kép közepén látható oszlop a zsidókat nappal felhő, éjjel láng formájában vezető oszlopot szimbolizálja, melyet a Teremtő az átkelés közben az egyiptomiak elé helyezett, hogy ezzel akadályozza előrehaladásukat. A XV. századi firenzei származású alkotót a kor kevésbé kiemelkedő tehetségű művészeként tartják számon. Ahhoz azonban elegendően jó festő volt, hogy IV. Szixtusz pápa Botticelli és Michelangelo mellett őt is megbízza a Sixtus-kápolna belső díszítésével, ahol ez a műve is található.

Technika: freskó Év: 1481–82 Hely: Sixtus-kápolna, Vatikán Jelenet: 2Móz 14, 16–28

Cím: Átkelés a Vörös-tengeren ‎[6] Festő: Cosimo Rosselli

A Kánaán felé vándorló zsidó nép az út viszontagságai miatt gyakran elégedetlenkedik, forrong és visszasírja a szolgai, de biztos megélhetést nyújtó egyiptomi létet. Egy nap az ivóvíz hiányát teszik szóvá Mózesnek. Mózes az Örökkévaló utasítása szerint egy sziklára üt a Hóreb-hegynél, amiből erre víz fakad. A csodatevő mozdulatot az érett reneszánsz egyik képviselője, a XV–XVI. századi milánói festő, Bernardino Luini örökítette meg Mózes vizet fakaszt a sziklából című képén. A központi helyet elfoglaló próféta mellett megjelenő alakok „Izrael vénei”, akik színe előtt Mózes a tettet végrehajtotta. Ezen a képen is megfigyelhetjük Mózes a korra jellemző, szarvakkal történő ábrázolását, amely egy, a Vulgatában, Szent Jeromos V. századi bibliafordításában található félrefordításból ered ‎[11].

Luini Technika: freskó táblára helyezve Év: 1514 Hely: Pinacoteca di Brera, Milánó<br /> Jelenet: 2Móz 17, 5–7

Cím: Mózes vizet fakaszt a sziklából ‎[7] Festő: Bernardino Luini

A történet folytatásában a zsidók a Sínai-hegyhez érnek. Mózes felmegy a hegyre, hogy közvetíteni tudja az Örökkévaló törvényét. Miközben a nép lent várakozik, az emberek elbizonytalanodnak, hogy Mózes visszatér-e még, és ráveszik Áront, hogy készítsen nekik bálványt. Áron egy aranyborjút farag, aminek áldozatot mutatnak be és mulatoznak előtte. Mózes két kőtábla formájában kapja meg a törvényt, s mikor a hegy lábához érve szembesül népe bálványimádásával, haragra gerjed és összetöri a táblákat. A jelenetet az egyik legnagyobb németalföldi mester, a XVII. században alkotó Rembrandt van Rijn Mózes összetöri a törvény tábláit című festménye jeleníti meg. A központi elemek, így Mózes arca is jól kidolgozottak, a táblákon még a Tízparancsolat pontos héber szövegének egy része is olvasható. A háttér azonban elnagyolt, így egyes művészettörténészek szerint egy befejezetlen alkotásról van szó.

Technika: olajfestmény vásznon Év: 1659<br /> Hely: Gemäldegalerie, Berlin Jelenet: 2Móz 32, 19

Cím: Mózes összetöri a törvény tábláit ‎[8 Festő: Rembrandt van Rijn

A zsidók ezután tovább vándorolnak a Kánaán felé vezető úton. Zúgolódásaik és hitetlenkedéseik miatt az Örökkévaló negyvenévnyi pusztában való bolyongással sújtja őket. A nép türelmetlen és ismét Mózes ellen fordul, ezért a Teremtő halálos marású mérgeskígyókat küld rájuk. A nép kérésére Mózes az Örökkévalóhoz könyörög a csapás alóli megváltásért, aki arra utasítja a prófétát, hogy készítsen egy rézkígyót és állítsa azt egy póznára. Akit megmar egy kígyó, de rátekint a póznára, életben marad. A németalföldi festészet másik kiemelkedő képviselője, a XVI–­XVII. századi Peter Paul Rubens a rá jellemző mozgalmassággal és drámaisággal ábrázolta mindezt Mózes és a rézkígyó című képén. Rubens szívesen ábrázolt egymással kaotikusan összefonódó testű embereket és állatokat, így ez a tórai jelenet kiváló színtere volt művészete ilyen irányú kibontakoztatásának.

Technika: olajfestmény táblán Év: 1609–10 Hely: The Courtland, London<br /> Jelenet: 4Móz 21, 8–9

Cím: Mózes és a rézkígyó ‎[9] Festő: Peter Paul Rubens

Virtuális sétánk végéhez közeledünk. A következő és egyben utolsó műalkotáson Mózes életének néhány utolsó mozzanatát, köztük Mózes halálát láthatjuk. A próféta már százhúsz éves, mikor népével Kánaán határára, a Nébó-hegy mellett elterülő Móáb-síkságra ér. Mózes a hegy tetejére érve megpillantja az ígéret földjét, és tudja, ezzel célba ért, teljesítette teremtője parancsát. Ő maga azonban már nem léphet be Kánaánba, és ott, Móáb földjén hal meg. A XV–XVI. századi kora reneszánsz itáliai festő, Luca Signorelli Mózes testamentuma és halála című freskóján négyszer szerepel Mózes alakja. A kép bal alsó részén láthatjuk például, ahogy az idős próféta átadja a vezetést korábbi segítőjének, Józsuénak, illetve középen fent a hegyről letekintő Mózes alakja jelenik meg. A próféta halála utáni, harminc napig tartó siratását a festmény bal felső szeglete ábrázolja.

Technika: freskó<br /> Év: 1481–82 Hely: Sixtus-kápolna, Vatikán<br /> Jelenet: 5Móz 34, 5–7 (Mózes halála)

Cím: Mózes testamentuma és halála ‎[10] Festő: Luca Signorelli

Mózes alakja a Tóra öt könyvéből négyben központi helyet foglal el, így életét az Írás minden más szereplőjéénél részletesebben ismerjük. Talán ennek köszönhető, hogy igen nagy számú és nagyon sokféle festmény ábrázolja őt és cselekedeteit. Összeállításunk csak ízelítő volt ezekből, az érdeklődő Olvasó még számtalan egyéb Mózes témájú alkotást fedezhet fel, nemcsak a festészetben, hanem a szobrászatban, az irodalomban, valamint a színház- és filmművészetben is ‎[12]–‎[14].

Nagy Dániel

 

Források

A képek forrása:

Egyéb források: