A Top 10 sorozatban olyan magyar településeket mutatunk be, ahova valamiért érdemes ellátogatni zsidó szempontból. Az osztályozás szubjektív, a szerző véleményét tükrözi. Az első részben Észak-Magyarország zsidó nevezetességeit járjuk körbe.

A zsidó temetők nem minden leírásban szerepelnek!

 

10. Abaújszántó: 1896-ban épült zsinagógáját ma már csak raktárként használják.

9. Szerencs: A város zsinagógája a vészkorszak alatt megsemmisült. Ma már csak egy romos imaház található a településen.

8. Sátoraljaújhely: Moshe Teitelbaum rabbi sírja található a településen. Egykor 4000 fős zsidó közössége volt a városnak, iskola és kórház is működött a hitközség égisze alatt. Csak egy rossz állapotban lévő imaház emlékeztet az egykor pezsgő vallási életre.

7. Olaszliszka: Az első helyi hitközség az 1800-as évek elején alakult meg. Egykor a chászidizmus központja volt, rabbi Friedmann Cvi Herschelenek köszönhetően. Nála tanult Steiner Saje (ld. Bodrogkeresztúr). Friedman rabbi halálozási évfordulóján is hatalmas tömeg érkezik sírjához.

6. Tarcal: A település zsinagógáját teljes pusztulása előtt nem sokkal egy finn család vásárolta meg, akik fel is újították. Jelenleg galéria működik az épület földszintjén, az emeleten pedig egy lakást alakítottak ki.

5. Tokaj:A tokaji zsinagóga épületét 1890-ben építették, hányattatott sorsa után 2006-ban újították fel, sajnos nem vallási célra használják napjainkban. A helyi zsidó temetőben több híres rabbi ohelje is található (Fanféder Simon Júda, Strasser Akiba, Schück Dávid).

Tokaji zsinagóga

Tokaji zsinagóga

4. Gyöngyös: Zsinagógáját 1930-ban építették. A holokauszt után sokáig bútoráruházként használták. Jelenleg felújítás alatt áll. A tervek szerint 2020-tól kulturális foglalkoztató központ fog benne működni.  Talán kevésbé ismert tény, hogy Richter Gedeon, Gyöngyösön nevelkedett, miután 1 éves korában elvesztette szüleit, árvaként került a városba. Tiszteletére emlékház létrehozását tervezik.

3. Bodrogkeresztúr: Sok tízezer (főként ortodox) zsidó látogat el ide a bodrogkeresztúri Steiner Saje csodarabbi sírjához jorcájtjakor (halálozási évforduló). Az első zsidók 1726-ban települtek le a Rákóczi birtokon, amivel szemben kaptak földet a zsinagóga építéséhez. A zsinagóga a Kossuth Lajos utca 57. szám alatt található. Az egykori rabbilakás, Sájele Steiner háza (Kossuth Lajos utca 65.) változatlan formában látható.

Miskolci zsinagóga

Miskolci zsinagóga

2. Miskolc: Borsod-Abaúj- Zemplén és egyben az észak-magyarországi régió központjában egykor a lakosság több mint 10 százaléka zsidó volt. A településen minden megvolt, mely a vallásos zsidó léthez szükséges (pl. kóser hentes, mikve, zsinagógák, tanházak). A miskolci zsidóság története igen változatos, jelen írás keretei nem teszik lehetővé részletezését. Mára mindössze egy zsinagóga és egy imaterem maradt meg. A zsinagóga jelenleg felújítás alatt áll.

1. Mád: A helyi zsidók története a XVII. századra nyúlik vissza. 1736-ban nyolc zsidó család élt a településen, 1771-ben már rabbija is volt az addigra közösségé formálódott zsidó lakosságnak. 1798-ban épült fel zsinagógájuk copf stílusban (Közép-Európában ezen kívül csak egy ilyen stílusban épült sült találunk). Jesiva is működött Mádon egészen a XIX. század végéig. Az elmúlt években jelentős turisztikai látványossággá nőtte ki magát a zsinagóga és a rabbiház, de múzeum, kulturális centrum, kutatószoba, szálláshely is az ide látogatók rendelkezésére áll.

+1. Salgótarján: Deutsch Mózes 1874-től 1831-ben bekövetkezett haláláig a salgótarjáni zsidóság főrabbija  kezdeményezte a régi zsinagóga építését.1901-ben tették le a mór stílusú épület alapkövét,1902 szeptemberében nyitotta meg a kapuit. A második világháború alatt raktárnak használták. A magyar állam műemlékké nyilvánította,sajnos ennek ellenére, 1969-ban mégis megsemmisítették. A Soá után a kicsiny  létszámú közösség a korábbi ,Vörös Hadsereg úti épületben  imádkozott,majd azt az épületet is útépítés miatt lebontották.miatt.

Áldott emlékű, Cselényi György hitközségi elnökségekor került átadásra a mai imaház,amely a temető területén épült.A vallási előírásoknak megfelelően nem a temetőből,hanem az utca frontról lehet az épületbe bemenni.Az épületben elhelyezésre kerültek a régi,nagy zsinagógából megmentett emléktáblák és Tóra-tekercsek,imakönyvek is.A temető gondozott,régen a város széle,ma már a város közepén(kórházzal szemben) található.A Mártírfalon lévő nevek összeállítása dr.Tóth Andrea önkéntes munkája,ahogyan a MEMENTÓ c. könyv és a helyi zsidóság múltját bemutató, Pásztor Cecília munkájának a lektorálása is. Salgótarján központjában ,a MAZSIKE közreműködésével 15 botlatókő is található. A helyi zsidó emlékek felkeresése után, érdemes a környék kirándulási lehetőségeit(Salgó-Somoskő-Eresztvény) kihasználni.

Zsidósággal foglalkozó kiadványok

Pásztor Cecília:Salgótarjáni Zsidótörténet.Adatok,források és tanulmányok a Nógrád
Megyei Levéltárból.Nógrád Megyei Levéltár,Salgótarján,2004. (Tan/Olvasókönyv)
Póczos Sándor: Salgótarján-Auschwitz-Salgótarján. Polar Stúdio Kft., Salgótarján,2017.
Szederjesi Cecília-Tyekvicska Árpád:Senkiföldjén.Adatok,források, dokumentumok a
Nógrád megyei zsidóság holocaustjából. Studium Libra/NML,Balassagyarmat-
Salgótarján,2006.
Tóth Andrea: Memento 1940-1945.Salgótarján és környéke zsidó Mártírjainak az
emlékére.Felelős Kiadó: Tóthné Lauter Zsuzsa és Tóth Zoltán, Salgótarján,1999.
Zsidósors Salgótarjánban 1867-1945.Nógrádi Történeti Múzeum,Salgótarján,1994.

(A Salgótarjánról szóló részt Tóth Andrea írta)