Magyarország régióinak zsidó emlékeit bemutató sorozatunkban ezúttal 4 érdekességét gyűjtöttünk össze Közép-Magyarországról. Az osztályozás továbbra is szubjektív. Budapesttel külön bejegyzésben foglalkozunk.

4.Cegléd: Hivatalos források szerint a városban 1840 óta élnek zsidók, kik nem sokkal később hitközséget is alapítottak. 1855-ben megkezdték a ma tornateremként működő, egykori zsinagóga építését. 1941-ben 670 izraelita élt Cegléden, a vészkorszak után pedig mindössze 130 fő tért vissza a városba. 1949-ben megpróbálták újjáéleszteni a hitközséget, ám a magas alijázási arány miatt (részben Izrael megalapítása, részben ’56 eseményei) hamar elvesztette tagjai többségét a kehila. A megfogyatkozott létszámú hitközség kénytelen volt eladni a tanácsnak a zsinagógát, azóta sportcélokra használják az épületet.

A Ceglédi Zsinagóga épülete- ma már csak tornacsarnok

3.Szentendre: Nemrég attól volt hangos a sajtó, hogy a Budapest mellett található településen zsinagógát és Chaj néven galériát (a város első kóser kávézója és kiállítótere) avattak fel. A művészeti életéről is ismert településen már korábban is látogatható volt a Szántó Emlék-és Imaház. Egyes vélemények szerint ez a világ egyik legkisebb működő zsinagógája. Vallási funkciója mellett kiállítótérként is működik, a II. világháború előtti szentendrei zsidóság múltját mutatják be.

2.Vác: A ma is látogatható zsinagógát 1861 és 1864 között, egy olasz építész, Alios Cacciari tervei alapján építették fel, adományokból. A zsidó templom után elemi népiskola felhúzására is sor került. A korszakban a zsidó közösség gyorsan fejlődött, amit a zsidóellenes intézkedések törtek meg. Vác nem csak a helyi, hanem olyan közeli települések zsidó vallási központja is volt a II. világháború előtt, mint Aszód, Gödöllő, Szob, Vámosmikola, Göd és Dunakeszi. A Váci Tanács parancsára a zsinagóga épületét 1962-ben eladták, raktárként működött tovább. Maga az épület elkezdett amortizálódni, a ’80-as évek végére majdnem a teljes pusztulásig jutott. Néhány helyinek sikerült megakadályoznia az épület teljes megsemmisülését, végül 1989-ben visszavásárolta a hitközség a zsinagógát. 2004 és 2008 között jelentős felújítást hajtottak végre az épületen.

1.Nagykőrös: A városba első ízben az 1780-as években költöztek zsidók. A ma is látogatható zsinagógát 1925-ben adták át. Az épület mellett a hitközség háza valamint az egykori zsidó iskola épülete látható. Nagyon ritka az olyan vidéki hitközség, mint  a nagykőrösi, mégpedig azért, mert a II. világháború után sem kellett lemondania a közösségnek az épületről. A mai napig vallási célokat szolgál.

A Nagykőrösi Zsinagóga napjainkban

Sorozatunk korábbi részei: Dél-DunántúlÉszak-MagyarországÉszak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl