A zsidók a szomszédban sorozat Horvátországgal foglalkozó részének első felében a kezdetektől a huszadik század első néhány évtizedéig néztük át a helyi izraeliták történetét. Innen folytatjuk.

Mire a nácik megszállták Horvátország területét, már 25 000 zsidó élt az államban. Sok zsidó vándorolt az Egyesült Államokba és Izraelbe, hogy elkerüljék a megpróbáltatásokat. A Horvátországban maradt zsidók rendkívül gazdagok voltak, ami még nagyobb gyűlöletet váltott ki a helyiekből. A zsidók továbbra is zsinagógákat és vállalkozásokat hoztak létre. Sok zsidó gyermek járt egyetemekre és művészeti iskolákba. 1941-ben a náci rezsim megtámadta az intellektuális zsidó közösséget, ami miatt sokan a szomszédos országokba menekültek. A Horvátországban maradt zsidók többségét 1943-ban deportálták Auschwitzba. A 25 000 horvát zsidó közül csak 5000 élte túl a holokausztot.

1945 és 1991 között a mai Horvátország Jugoszlávia részét képezte, ahol az ateizmus volt az elfogadott vallási nézet. Ennek megfelelően a még Horvátország területén élő zsidók sem gyakorolták vallásukat. A második világháború után egészen az 1990-es évek közepéig nem is működött rabbi az ország területén.

A 2001-es népszámláláson 495 fő vallotta magát zsidónak közülük 323-an Zágrábban éltek. Szintén ebben az évben a Héber Egyetem demográfusa, Sergio Della Pergola 1700 főre becsülte a horvát zsidók lélekszámát (háromnegyedük Zágrábban, egynegyedük pedig Eszéken, Rijekában, Splitben és Dubrovnikban él). Napjainkban 9 horvát városban működik zsidó hitközség. A horvátországi zsidók a 11 helyi nemzeti kisebbség egyike.

Élet napjainkban

A horvát fővárosban zsinagóga (állandóan ott tartózkodó rabbival), könyvtár, család- és holokausztkutató központ működik. A helyi hitközség óvodát, idős otthont és Adriai-parti üdülőhelyet is üzemeltet. A közösség tagjai között helyi ismert személyiségek (pl. tudósok, kulturális élet szereplői) is megtalálhatók. A Bet Israel nevű ortodox közösség bét midrásh-al (tanház), saját rabbival és imaházzal működik. A Hugo Kon Általános Iskola az egyetlen zsidó tanintézet az országban. A közösség emellett vasárnapi iskolát is működtet, valamint héber kurzusokat szponzorál. A fővárosi zsidó fiatalok számára ifjúsági szervezet, tánccsoport, és országon belüli és azon kívüli táborok biztosítják a közösségi létet.

Zsidó szempontból az országban van még néhány látnivaló. A dubrovniki Régi Zsinagóga, a ma használatban lévők közül a legrégebbi szefárd imaház. Állítólag 1352-ben épült fel, de a város csak 1408-ra datálja létrejöttét. A rijekai ortodox zsinagóga ma már sajnos nem tölt be vallási funkciót, kulturális műemlékként szolgál, mely a város vezetésének irányítása alatt áll.

Dubrovnik zsinagógája belülről

A napokban megjelent hír szerint két Észak-Horvátországban található város, Varazdin és Koprivnica zsinagógáját újítják fel a közeljövőben. Utóbbiba új emeletet építenek, valamint teljes rekonstrukciót végeznek rajta, a város és a Horvát Kulturális Minisztérium szponzorálásával. A zsinagógát az 1870-es évek közepén építették, a második világháború alatt börtön, majd raktár működött benne. Előbbi felújításáról már 2006-ban döntöttek, de csak az idén fognak elkezdődni a munkálatok. Sajnálatos módon mindkét zsinagógát kulturális események megrendezése céljából rekonstruálják.

Felhasznált források:

https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_Jews_in_Croatia

https://www.worldjewishcongress.org/en/about/communities/HR

https://www.jewishvirtuallibrary.org/croatia-virtual-jewish-history-tour

https://jewish-heritage-europe.eu/2019/08/19/croatia-renovation-of-synagogues/

Az írás első része itt olvasható.

Korábbi írásaink hasonló témában:

Szerbia, Szabadka és Belgrád, Temesvár, Brassó és Kolozsvár, Nagyvárad, Ukrajna-1.rész, Ukrajna-2.rész