Zsidók a szomszédban sorozatunkban a Magyarország mellett található államok zsidó történelmét és jelenlegi vallási életét kívánjuk bemutatni. Az első rész folyamán Ukrajnáról lesz szó, mely Európa második legnagyobb országa. Lakosainak száma meghaladja a 44 milliót.

A mai Ukrajna területén az ötödik legnagyobb zsidó közösség található Európában, világviszonylatban pedig a tizenkettedik. Az országban az izraeliták négy nagyvárosban élnek leginkább. A fővárosban, Kijevben, 110 000-re, Dnyepropetrovszkban 60 000-re, míg Harkovban és Odesszában 45-45 ezerre becsülik a zsidók lélekszámát. Az Európai Zsidó Kongresszus 2014-es adatai szerint 360-400 ezer zsidó él összesen az országban.

Az ukrajnai zsidóság történelmében nagyon kevés nyugodt, békés időszakról beszélhetünk. Valamennyi korban pogromok, vérvádak nehezítették a mindennapokat már jóval a II. világháború előtt is. Az Orosz Forradalom idején és az azt követő néhány évben (1917-1920) becslések szerint több mint 31 ezer zsidót öltek meg.  A helyzet ezután sem csillapodott, jelentős számú antiszemita incidens történt 1921-ben is, továbbá a szovjet kormány intézkedései is növelték az antiszemitizmust. A második világháborúban körülbelül 1 millió helyi zsidó vesztette életét. 1959-ben az Ukrajna területén élő izraeliták számát 840 000-re becsülték, 1989-re közel a felére csökkent lélekszámuk (leginkább migráció miatt). A Szovjetunió felbomlása után is sokan döntöttek a külföldre költözés mellett, leginkább Izraelbe vándoroltak ekkor.

XXI. század

A ma, az állam területén élő zsidók legnagyobb többségének anyanyelve az orosz/ukrán, a jiddist napjainkban már csak az idősebb generáció tagjai tekintik anyanyelvüknek (1926-ban még a helyi zsidóság 76%-ának a jiddis volt az anyanyelve). A XX. század elején a jiddis hivatalos nyelv volt az országban, 1917 és 1920 között még az akkori pénzen is szerepelt felirat e nyelven is. A II. világháború előtt az ukrán városi lakosság 1/3-a kötődött a zsidósághoz.

Jelenleg az országban 75 zsidó iskola működik 45 városban (többek között Kijevbe, Odesszában, Lvovban, Harkovban) valamint 65 vasárnapi iskolában is tanítják a gyermekeket zsidó vallási ismeretekre. A Szovjetunió felbomlása óta a zsidó élet egyre intenzívebb az országban, zsinagógák és mikvék működnek (rendeltetésszerűen) olyan településeken, ahol viszonylag nagy közösségek élnek. Számos városban külföldi rabbi tevékenykedik.

2007 novemberében az ukrán állam közel 700 Tóratekercset adományozott zsidó közösségeknek országszerte (ezeket kárpótlásul kapták a korábban elkobzottakért, megsemmisítettekért). Az Ukrán Zsidó Hitközség 2008-ban alakult meg, kijevi központtal.

A 2010-es években is számos ok szolgált arra, hogy a helyi zsidók elhagyják szülőföldjüket. A 2012-es parlamenti választásokon a Svoboda nevű szélsőjobboldali párt első ízben bejutott a parlamentbe (10,5%-al), nem meglepő módon tagadják antiszemita mivoltukat. 2014-ben a Donetsk-i zsinagógát károsították meg. Antiszemita jelképek falra festése mindennapos jelenségnek számít. 2014-ben 1000 fő alijázott, ekkor leginkább az akkor kitört Ukrán Forradalom miatt.

A negatív történések mellett érdemes szót ejtenünk a jó dolgokról is. 2012-ben Dnyepropetrovszkban megnyílt a világ legnagyobb Zsidó Közösségi Központja, a Menóra Center. A központban zsinagóga (az épületkomplexum az Arany Rózsa zsinagóga köré épült), konferenciatermek, szállodák, kóser éttermek és kávézók, kiállítóterem, edzőterem és a “Zsidó Emlékezet és Holokauszt Ukrajnában” múzeum működik, 20 000 négyzetméternyi területen.

Image result for dnyepropetrovszk menorah center

A Menóra Center épülete

A cikk eredeti verziója a Forrás újság 2018. szeptemberi számában található.