A sorozat követező cikkeiben Románia nagyobb, zsidó és magyar (magyar és zsidó) szempontból fontosabb városainak történetével ismertetem meg az olvasót. Az első célállomásunk Nagyvárad.

Az Erdélyben található város 1918-ig majd 1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. 1722-ből származik az első dokumentum zsidók jelenlétéről. Ekkor négy izraelita állampolgárt regisztráltak. A chevra kádisá 1731-ben alakult meg a városban. Öt évvel később már tíz zsidó család élt itt, köztük egyvalaki betöltötte az előimádkozó pozíciót. Az első zsinagóga építésére 1787-ben kaptak engedélyt a helyi zsidók, a másodikat 1812-ben húzták fel. Az egész város, beleértve zsidó lakosainak számát, hatalmas expanzión ment keresztül a XVIII. század végétől. 1830-ban még csak 104 zsidó adófizetőt regisztráltak, számuk 10 évvel később már 1600 volt. 1891-ben a zsidók lélekszáma meghaladta a 10 000-et (ez az összlakosság 26,2%-a). A létszámnövekedés egészen 1941-ig tartott, akkor több mint 21 000 zsidó lakosa volt a városnak.

Nagyváradon a zsidók, mint sok más helyen, aktívan részt vettek a város gazdasági életében, aminek a helyiek gyakran nem örültek. A helyi magyar kisebbségben számos zsidó is fontos szerepet vállalt, főként a XIX. század második felében. A zsidók és a magyarok egymás szövetségesei voltak a román nacionalizmussal szemben. Érdekesség, hogy a nagyváradi zsidók a magyar nyelvet előbb beszélték, mint a jelenlegi Magyarország területén akkor működő zsidó közösségek tagjai. A zsidók a gazdasági élet mellett a kulturális vérkeringés meghatározói voltak 1919 után is, amikor a románok próbálták a magyarság iránt mutatott hűségüket megváltoztatni.

A nagyváradi zsidó intézmények listáján kórház is szerepelt. A XIX. század elején zsidó középiskola, 1888-ban négy osztályos ortodox zsidó gimnázium nyitotta meg kapuit, 1920-ban pedig neológ gimnázium alakult, ezen oktatási intézmények a holokausztig működtek.
1947-ben, minden visszatérővel, illetve idevándorlóval együtt összesen 8000 zsidó élt a városban. 1971-ben számuk 2000-re csökkent, leginkább az Izraelbe való kiköltözés miatt. A zsinagógákat a mai napig funkciójuknak megfelelően használják.

A cikk eredeti verziója a Forrás újság 2018. decemberi számában olvasható.

A zsidók a szomszédban sorozat első része, melynek az ukrán zsidóság a témája itt található.

A brassói és kolozsvári zsidóság történetét bemutató írásunk pedig itt olvasható.