Zsidók a szomszédban Romániával foglalkozó sorozatunk befejező részéhez érkeztünk. Temesvár (Timisoara) zsidósága kerül bemutatásra.

1762-ben két zsinagóga is épült a városban, egy askenáz és egy szefárd. A szefárd közösség egészen a második világháború végéig függetlenül működött. A Pesten 1868-ban megrendezett Zsidó Kongresszus után Temesvár (askenáz) közössége neológnak vallotta magát. Ezért 1871-ben az ortodox vallásgyakorlók külön hitközséget alapítottak, 1895-ben pedig saját zsinagógát építettek. A második világháború után az egyes irányzatokat egy kormányrendelet alapján egyesítették.

1890-ben a város zsidó lakosainak száma elérte a 4870-et (ami az akkori össznépesség 15%-a volt). 20 évvel később 6728 fő tartozott az izraeliták csoportjába (ez a szám azonban a korban a helyi lakosság 9%-a), 1930-ban pedig több mint 9000 zsidó élt a városban.

1825-ben alapították meg a város első zsidó iskoláját, melyet két másik követett, a település két különböző pontján 1840-ben. A két világháború között pedig két zsidó középiskola nyitotta meg kapuit (román fennhatóság alatt). A tanítási nyelv a román volt, azonban hébert is oktattak. A helyi zsidók a román mellett németül és magyarul is beszéltek.

A két világháború között magas fokú antiszemitizmus jelent meg Temesváron, ami értelemszerűen a második világháború idején érte el csúcspontját. A vészkorszak után sok zsidót azzal vádoltak, hogy föld alatti cionista tevékenységet végeznek, néhányukat emiatt be is börtönözték. 1947-ben 13 600 zsidó élt a városban, ami a tömeges alijázás (Izraelbe vándorlás) következtében 1971-re 3000 főre csökkent. A közösségi intézmények egy része ezután is működött, rabbi vezette a vallási életet.  Napjainkban mindössze egy zsinagóga tölti be eredeti funkcióját, az ortodox.

A zsidók a szomszédban Románia sorozatának, négy nagyváros zsidó történetének bemutatása után bízom benne, hogy kedvet kap a kedves olvasó egy kis szomszédoláshoz. Természetesen az ország sok más pontján is rendkívül érdekes zsidó történelemre bukkanunk. Legyen szó a jelenlegi fővárosról, Bukarestről, ahol a második világháború előtt a harmadik legnagyobb zsidó közösség élt Európában, vagy a ma is egyik legjelentősebb ortodox irányzat szülőhelyéről, Szatmárnémetiről.

A Nagyváradról megjelent írásunk itt, a Brassóról és Kolozsvárról szóló cikkünk pedig itt olvasható.

A képen a Losonczy tér látható.