A fánkról szóló kétrészes sorozatunkban többek között arra keressük a választ, hogy hogyan is alakult ki az étel napjainkban ismert formája és hogyan terjedt el a nagyvilágban. De a legismertebb fánkforgalmazó, a Dunkin’ Donuts története is szóba kerül.

Az 1950-es évekre Levitt cége, a Doughnut Corporation of America éves szinten több mint 25 millió dollárért árult  fánk készítő berendezést (és ehhez szükséges felszerelést). A fánk pedig az Egyesült Államok legnépszerűbb édes tésztájává nőtte ki magát.

A XX. század közepén egy zsidó bevándorló fia, William Rosenberg, a Massachusetts államban található Dorchester-ben catering céget üzemeltetett. Észrevette, hogy üzlete forgalmának több mint a felét a kávé és a fánk értékesítése teszi ki. Ezen tény hatására csak a kávéval és a fánkkal kezdett el foglalkozni, üzlete többi ágát felszámolta. 1948-ban fánk boltot nyitott, ahol 52 féle fánk közül választhatott a vevő (azért 52, hogy minden héten új ízzel ismerkedhessenek meg a fogyasztók). Néhány éven belül Rosenberg franchise hálózatot hozott létre és üzlete eredeti nevét, a Open Kettle-t, a hazánkban is sokak által ismert Dunkin’ Donuts-ra változtatta meg. Rosenberg 2002-ben bekövetkezett halálakor a hálózat 5000 bolttal büszkélkedhetett a világ 40 országában, melyből 40 kóser felügyelet alatt állt.

Bár mindig is népszerű volt, a fánk aranykorát éli az elmúlt években is. Az Egyesült Államokban a becslések szerint a fogyasztók évente több, mint fél milliárd dollárt költenek a kerek édességre. Az USA-ban csak a kisboltok 391 millió fánkot értékesítettek 2014-ben. De mégsem ők a legnagyobb fánkfogyasztók egy főre vetítve. Északi szomszédjukban, Kanadában ugyanis a világon a legtöbbet eszik a nyalánkságból,  valamint itt található az egy főre vetített legtöbb “fánk bolt” is.

Az izraeli változat

Héberül a fánkot sufganiyot-nak nevezik, melyet gyakran töltenek pudinggal, dzsemmel. Egy felmérés szerint az izraeliek 80%-a eszik legalább egy fánkot chanuka 8 napja alatt.

A sufganiyot a Talmudban szereplő sofgani szóra utal, amely szivacsot jelent. Az izraeli fánk közepén nincs lyuk. Először sütik, majd főzik és csak ezután töltik meg. Az izraeliek éves szinten 24 millió fánkot fogyasztanak, csak az IDF (Israel Defence Force- a hadsereg) fél milliót vesz csapatainak. Napjainkban az izraeli verzió a világ több pontján kedveltté vált, mely a chanukai étkezés meghatározó része.

Manapság gyakori nézet az, hogy a fánk egészségtelen, így sokan amellett emelnek szót, hogy ne fogyasszuk, még chanukakor sem. Bár nem halachikus (zsidó törvény) előírás, de a hagyomány elengedhetetlen része az édesség fogyasztása. Persze nem szabad túlzásokba esni! 🙂

A fánkológia első része itt olvasható.