Aki járt már Izraelben szinte biztos, hogy találkozott a Wissotzky teával. Az idén 170 éve alapított gyár történetével foglalkozunk e bejegyzésben, kitérünk arra is, hogy Izrael miképp mentette meg a vállalatot.

A Wissotzky egy nemzetközi, családi tulajdonban lévő teagyártással foglalkozó vállalat. Székhelye Tel Avivban található, de Londonban és az Egyesült Államokban is vannak kirendeltségei. A Wissotzky Izrael vezető teaforgalmazója. 1849-ben alapították Moszkvában, az Orosz Birodalom legnagyobb teagyárává vált, a 20. század elejére pedig már a világ legnagyobb teagyártójává nőtte ki magát.

A Wissotzky Tea Company-t Shalom Seidler vezeti. A termelés a Galileában található gyárban zajlik; a vállalat körülbelül 400 munkavállalót foglalkoztat. A Wissotzky az izraeli teapiac 76%-át fedi le, de nagyon jelentős exporttevékenységet is folytat. Többek között Kanadában, az Egyesült Királyságban, Japánban, Dél-Koreában továbbá számos európai országban is jelen vannak termékei. Az Egyesült Államokban főleg a kóser teapiacon ismerik, azonban már elkezdtek nyitni a nem kóser terméket kereső vevők felé is.

Az első Wissotzky

Zeev Kalonymus Wissotzky 1824-ben született a Litvániában található Zagaréban. Hagyományos zsidó nevelésben részesült. 18 évesen, házasságkötése után, szülei biztatására a Volozhin Yeshiva tanulója lett, ám betegsége miatt be kellett fejeznie rabbinikus tanulmányait. Később a muszár mozgalom (az erkölcs, erkölcsös viselkedés szerepére helyezi a hangsúlyt a Tóratanulásban) alapítójával, Israel Santander rabbival tanult. Többek között neki köszönhetően döntött úgy, hogy a Tóratanulás mellett olyan megélhetést is keres, mely hozzájárul ahhoz, hogy a szegényeknek is tudjon adományozni (minden bevétele 10%-át adományozásra fordította).

Mielőtt belépett az üzleti világba, Wissotzky megpróbált kétkezi munkát végezni, egy zsidó mezőgazdasági kolóniához csatlakozott, amelyet az orosz kormány hozott létre Dvinsk mellett (a mai Daugavpils, Lettország). Amikor világossá vált, hogy nem tud elegendő pénzt összeszedni családja megélhetésére e tevékenységgel, Moszkvába költözött – ott kezdte el a teakereskedést.

Zeev Kalonymus Wissotzky 1849-ben alapította a saját névét viselő teagyárát. Amikor 1885-ben a Szentföldre látogatott már nagyon befolyásos, gazdag ember volt, az “orosz teakirálynak” nevezték. A Hovevei Zion mozgalom kiemelkedő alakjává vált, e szervezet küldte őt a mai Izrael területére, hogy tárgyaljon a Yishuv mozgalom vezetőivel. Ezidő alatt Wissotzky körbejárta Izrael területét, valamint az Orosz Birodalomban is terjeszkedni kezdett és egyre több vevőre tett szert. Később zsidó iskolát alapított Haifán és jelentős összeggel támogatta a Volozhin Yeshivát.

Wissotzky a XX. században

1904-re a cég már Németországban, Franciaországban, Kanadában és New Yorkban is feltűnt a teapiacon. Zeev Kalonymus Wissotzky 1904-ben hunyt el. 1907-ben a Wissotzky akkori vezetői  létrehozták az Anglo-Ázsiai vállalatot, londoni székhellyel, melyet Ahad Ha’am, a neves zsidó író és filozófus irányított. Ha’am 1903-ban csatlakozott a társasághoz, amikor lemondott a cionista folyóirat, a Hashiloach szerkesztői posztjáról. Ekkortájt a vállalat ültetvényeket vásárolt Indiában és Ceylonban (jelenlegi Srí Lanka).

Az 1900-as évek elejétől 1917-ig a Wissotzky Tea Company volt a világ legnagyobb teagyára. A bolsevik forradalom után 1917-ben a kormány azonnal államosította az orosz birodalom minden magánvállalkozását, még két évbe telt a Wissotzky Tea átvétele. Ez elsősorban a társaság által a sok alkalmazott számára nyújtott szociális juttatásnak köszönhető.

1917-ben a vállalat fokozatosan beszüntette tevékenységét Oroszországban, és a Wissotzky család tagjai az Egyesült Államokba és Európába költöztek, fióktelepeket nyitva Olaszországban, Lengyelországban és más európai országokban. A Forradalom idején azzal vádolták az Orosz Birodalom területén a Wissotzky-t, hogy mint zsidó tulajdonban lévő cég, elfoglalják az országot (ugye ismerős?!). De nem csak ők, hanem a Brodsky cukor valamint maga Trockij is.

Az Orosz Forradalom utáni években a Teagyár legnagyobb központja Londonban volt, de kirendeltsége működött Gdanskban is. Ez utóbbit Alexander Chmerling és Solomon Seidler vezette. 1936-ban Simon Seidler, Salamon Seidler fia megérezte a háború fenyegető veszélyét, és elhagyta Lengyelországot, a Szentföldre vándorolt. Még ebben az évben létrehozta Siedler a Wissotzky közel-keleti központját.  A jelenlegi Izrael területén állomásozó brit katonáknak kezdte el árulni teáját, így reklámozva a márkát. Simon egy csomagolóüzemet épített, és fokozatosan kibővítette a vállalat termékskáláját. 1957-ben Simon Seidler meghalt, és felesége, Ida Seidler vette át a családi teaüzlet vezetését. Ida vezette be a tea gyártásának és forgalmazásának modern megközelítését. A holokauszt idején a család Európában maradt tagjai közül sokan meghaltak és az európai kirendeltségeket is jelentősen megtépázta a vészkorszak.

A Wissotzky tea napjainkban

Az elmúlt negyven évben a Wissotzky tovább növekedett, automatizálva létesítményeit, új ízeket és termékeket adva, kibővítve szállítóparkját Izraelben és az egész világon. Jelenleg az ötödik generációs családtagok irányítása alatt a Wissotzky több mint 200 különféle terméket állít elő (pl. zöld- és fekete teákat, valamint gyógynövény- és gyümölcskeverékekből készülő teákat), fából készült díszdobozuk (más néven „varázslatos tea-láda”) mindenütt jelen van.

A “varázslatos tea-láda”

2005-ben, 80 év kihagyás után, Oroszországban is újrakezdték teájuk forgalmazását. A Wissotzky hivatalos weboldala szerint a társaság jelenleg „mintegy 78% -os piaci részesedéssel vezeti Izrael teafaktorát” – bár 2009 márciusában az alacsony nyereség és a vállalatok éles versenyének következtében abbahagyta a jeges teatermékének, az Ice T-nek gyártását. A kisebb, időszakos visszaesések ellenére a Wissotzky lenyűgöző eredményeket ér el és mindig képes megújulni a teapiacon. 2019-ben ünneplik a cég megalapításának 170. évfordulóját.