Miben más ez az este, mint a többi? – Kérdezzük minden évben peszách-kor, a széder estéken. Miben volt más ez az év, mint a többi?- Tehetjük fel ezt a kérdést így Ros hásáná előtt nem sokkal, de inkább úgy fogalmaznék, miben nem volt más ez az év, mint a többi?

A zsidó évben 4 új évet találunk, melyből napjainkban a legnagyobb jelentősége Ros hásánának, az ember teremtése évfordulójának van. Ilyenkor átgondoljuk azt, hogy mi történt az elmúlt évben (illetve ezt már az előző hónapban, elulban elkezdjük) és tisztázzuk magunkban, hogy a mérleg pozitív és negatív oldalára milyen történések kerülnek. Könyörgünk azért, hogy az Élet Könyvébe kerüljünk… Az, hogy ki mit tesz a saját mérlegébe, egyéni döntés, a bejegyzésben igyekszünk átnézni azt, hogy globális szinten (zsidó szempontból) mik kerülhetnek a pozitív és negatív oldalra.

2019. szeptember 29-én este kezdődött az 5780-as zsinagógai év. Ezen év nem a hatalmas közösségi eseményekről marad emlékezetes. Elmaradt többek között a négyévente megrendezésre kerüli nyári olimpia (2021-re halasztották), az aktuális futball Európa-bajnokság, az Eurovíziós Dalfesztivál, számos filmfesztivál és számtalan egyéb, természetesnek vett globális esemény. Amennyiben visszatekintünk ezen évre zsidó szempontból, emlékezetes lesz, hogy purim után minden megváltozott (bizonyos magyar közösségek még a purimot kellőképp meg tudták ünnepelni). Nem töltöttük együtt családunkkal, barátainkkal, közösségünk tagjaival a széder estéket, ahogy a közös sávuoti tanulások is elmaradtak. Hasonlóan sokáig (és van ahol még mindig) nem hallgattunk élőben sábeszi imádkozást, kidust, nem fogyasztottunk közösen szeudát sem. A sok hiányosság miatt úgy is tekinthetünk erre az évre, mintha meg sem történt volna.

Azonban nem ilyen egyszerű ez a történet….  A világ, az életünk, állandó változás által van egyensúlyban. Az 5780-as évben valamilyen szinten mindannyian megtanultuk kezelni a változást, olyan helyzetekhez alkalmazkodtunk, amikhez álmunkban nem gondoltuk, hogy kelleni fog egyszer. Ez a sok új dolog, tapasztalat sokakat közelebb, míg másokat távolabb taszított egymástól. Mikro-, mezo- és mikroszinten is megfigyelhetőek ezek a változások. A legszűkebb környezetemben (mikroszint) azt tapasztalom, hogy sokan nem tudták megfelelően kezelni a kialakult helyzettel járó konfliktusokat. Mezoszinten (most ide sorolom a magyar zsidó közösséget) azt látom, hogy egyeseket, akik korábban, akár egyáltalán nem vagy csak ritkán kerültek kapcsolatba a zsidósággal, zsidó közösséggel a karantén alatt és az után (is) online felületeken mégis megtalálták az egyes közösségeket, míg mások inkább eltávolodtak a személyes kapcsolatok, jelenlétek hiánya miatt (is). Azt hiszem, hogy a makroszinten bekövetkezett változásokat sem kell hosszasan kifejteni, mindenki a saját bőrén (orrán) tapasztalja a maszkviselés sajátos kellemességét.

Minden megváltozott, ami egyben azt is jelenti, hogy az eredeti (kiindulási) állapothoz nem fogunk tudni visszatérni a vészhelyzet után sem (kivéve, hogyha törlik a memóriánkat). Amennyiben minden “normalizálódik”, akkor sem fogjuk tudni eltávolítani az átélt időszak maradványait. Az, hogy átéltük ezt, örökre beíródik az egyéni történelmünkbe, úgy ahogy a világtörténelembe is. Amennyiben egy szóval kéne jellemeznem az évet az adaptáció szót használnám. Talán e fogalom jellemzi leginkább az átélteket.

Azonban léteznek biztos pontok, örök értékek az ember életében. Az egész zsidó vallás a szabályokra épül, amiket még e különleges helyzetben is meg lehet tartani (lehet, hogy kicsit másképp, mint ahogy megszoktuk). Kívánom azt, hogy az 5781-es évben az előző év tapasztalatai által (is) tudjunk tovább fejlődni, hiszen a zsidó filozófia szerint nincsenek véletlenek..

Sáná tová umetuká minden kedves Olvasónknak!