A zsidó újévhez, ros hasanához közeledvén gyakran előkerül a zsidó időszámítás témaköre is. Ezen írásban néhány, a zsidó naptárhoz (luáh) kapcsolódó érdekességet mutatunk be.

•  A zsidó időszámítás szerint jelenleg 5778-at írunk. Amint beköszönt Ros Hasana ünnepe (idén szeptember 9. este), az 5779. zsinagógai évbe lépünk.
•  A zsidó év Tisri hónap elsején kezdődik (általában szeptember a polgári naptár szerint), amely időpontban a Teremtéstörténetben az első ember teremtve lett.
• A zsidó naptár hónapjainak nevei babilóniai eredetűek. (Ezek a következőképp hangzanak: Tisri, Chesván, Kiszlév, Tévét, Svát, Ádár, Niszán, Ijár, Sziván, Támuz, Áv, Elul) 
• Az egyetlen olyan hónap a zsidó évben, amikor sem ünnep, sem böjtnap, sem valamilyen előkészület nincs a következő ünnepre, Chesván hava.
• A zsidó időszámítás szerint a hét első napja a vasárnap. Ezt az elvet Izraelben is követik, így az első munkanap a Zsidó Államban nem hétfő, hanem vasárnap.
• Izraelben a napok neveit sorszámnévvel jelölik. Például az előbb említett vasárnap, “az első nap” néven szerepel a köznyelvben (jom rison).
•  A zsidó naptár a Hold köre “szerveződik”, szökőév esetében nem tizenkét, hanem tizenhárom hónapból áll az év (mindig Ádár hónapból van kettő ez esetben).
• A zsidóságban a napok, és ebből adódóan az ünnepek is este kezdődnek. Ennek egyik oka, hogy már a Teremtéstörténetben is az este megelőzi a reggelt.
• A zsidó naptárban 4 újévvel találkozunk. Az egyik, a hamarosan beköszönő Ros Hásáná, majd Tu bisvát (a fák újéve), Niszán hónap elseje (Királyok újéve), valamint Elul elseje (tizedek éve)
• 19 évente esik a polgári és a zsidó dátum szerinti születésnapunk ugyanarra a napra.