A marokkói zsidók – megelégelve a kovásztalan napokat – rögtön pészach kimenetelét követően lakomát rendeznek, melynek keretében szimbolikus és főleg kovászos ételeket esznek, barátkoznak, zenélnek, mulatnak. Mimunaünnepséget a koronavírus-járvány előtti időszakban szinte minden évben szerveztek Budapesten is, noha az ünnep az askenázi zsidóságban sokáig gyakorlatilag ismeretlen volt. Mi ez az ünnep, ahol marcipánnal, baklavával és moflettával (mézzel és vajjal ízesített marokkói palacsintával) ünnepelünk?

FRISSÍTÉS (2023.04.16. 18:41): Bár sokan kizárólag marokkói ünnepnek tekintik, hagyományosan nyugat-Algériában is ünnepelték, másrészt Haim Zeev Hirschberg professzor a könyvében arról ír, hogy Tunéziában már a 11. századi szövegekben is találhatók utalások a mimunához hasonló ünnepeket illetően. Harmadrészt azt is tudni lehet, hogy a kelet-algériai és az egykori tripolitániai zsidóknak hasonló szokásaik voltak a pészach kimenetét követően, de ezek nem azonosak a mimuna ünnepével. Radikálisan eltérő nézeteket képvisel Jigál Ben-Nun izraeli történész, aki szerint pogány ünnepről van szó, mely a sors démonának való áldozatbemutatásról szól és a marokkói zsidók ki akarják sajátítani Májmonidészt.

Az észak-afrikai zsidó közösségekben megült ünnep a hét-, illetve külföldön nyolcnapos pészach kimenetelét rögtön követő mimuna, ami különösen a marokkói zsidó közösség körében népszerű.  A mimuna a 20. század elején terjedt el Izraelben, és ma már az egész országban ünneplik. Az izraeli kormány hivatalosan is elismerte az ünnepet és minden évben megrendezik a Mimuna Fesztivált, amelyen különböző ételeket lehet megkóstolni, valamint kulturális programokat rendeznek.

Az ünnep jellege

Az ünnepnek sok jelentése és hagyománya van, miközben a mimunához nem tartoznak különleges imák, vagy szertartások. Legfőbb jellegzetessége a peszáchkor tiltott ételek fogyasztása. Egyesek szerint az ünnep a barátság és a közösségi összetartozás ünnepe, amikor a zsidók megnyitják otthonuk ajtajait, és barátaikat, szomszédaikat üdvözlik. Ez az ünnep lehetőséget ad arra, hogy az emberek kapcsolatot teremtsenek egymással, megosszák az ételt és az italt, és egymásra találjanak. Sok helyen termékenységi ünnepként is számontartják, illetve az egyedülálló férfiaknak és nőknek párt hozó napnak, és – ezekhez némiképpen kapcsolódva – gazdagságot hozó napnak is. A mimuna eredetileg egy olyan ünnep volt, amit a marokkói zsidók a muszlim szomszédaikkal együtt tartottak, és ahol egyebek mellett az együttélés és a barátság megünneplése képezte a központi témát.

Mimunaünnepség a Hayarkon Parkban, Tel-Avivban (Fotó: David Bachar)

Marokkóban a pészah ünnepének utolsó napján délután a zsidó családok lisztet, mézet, tejet és vajat készítenek elő az utánuk következő pészah utáni ünnepi vacsorához. Történelmileg a zsidó közösségek egy gyümölcsöskertbe mentek, hogy elmondják a Birkat Ha’Ilanot (ברכת האילנות) imát, amit egy évben egyszer április hónapban a gyümölcsfák virágzáskor. Ennek a szertartásnak a célja, hogy hálát adjunk a Teremtőnek a teremtett világ szépségéért és bőségéért.

A mimuna másik fontos eleme az édességek fogyasztása. A hagyomány szerint az ünnepen az emberek mézet, datolyát, pénzt és egyéb édességeket esznek, amelyek jelképezik a jövőbeni boldogságot és gazdagságot. A mimunánál használt ételek közül a legismertebb az a mufleta/mofletta (מופלטה), ami egy vékony, tojásos palacsinta, de a marokkói zsidók gyakran fogyasztanak olyan ételeket is, mint például a sebban vagy a déliv, ami szárított bárányhúsleves és búzadara.

Mimunai ünnepi asztal (Fotó: Moti Milrod)

Az asztalt különböző szerencsére utaló és termékenységi szimbólumokkal díszítik, hangsúlyozva az ötös számot, mint például öt arany ékszer vagy öt bab elrendezve egy sütemény levélén. Az ötös szám ismétlődése az ötujjas hamsza amulettre utal, amely már a korai újkortól kezdve elterjedt a zsidó és a muszlim, észak-afrikai és közel-keleti közösségekben.

Hamsza alakú szezámmagos keksz (Fotó: Pascale Perez-Rubin)

Az étkezés után népszerű marokkói mentás teát isznak, amely szintén jelképes hagyomány, a vendégszeretetet és a barátságot szimbolizálja. Beszélgetés közben és minden étkezés után teát fogyasztanak. A művészien kialakított marokkói stílusú teáscsészék színe gyakorta arany.

Az ünnepen emellett fontos szerepet kap a zene, a tánc és a vidámság is. A mimuna egy olyan ünnep, amely lehetőséget ad arra, hogy az emberek örömmel és boldogan ünnepeljenek együtt és kifejezzék a hálájukat a múltért és a reményüket a jövőre nézve. Ezért sokak számára izgalmas és örömteli ünnep a mimuna.

Különleges szokás a hennázás: ilyenkor nem elsősorban díszítő henna kerülhet a testre, hanem egy különleges, házasságkötés előtti szokással is össze szokták vonni a mimunát. Ilyenkor a hennát a tenyérbe helyezik, gézzel lekötik egy rövid időre,vagy pecséttel viszik fel, így a tenyér közepén egy piros folt lesz. Ez áldást jelentő szokás.

Az mimuna nevének eredete

A mimuna szó eredete nem teljesen tisztázott, de számos elmélet létezik arról, honnan eredhet, ami különösen érdekes annak fejében, hogy miközben a gyakorlatot csak a 18. század közepén kezdték el feljegyezni, eredete és etimológiája ősi. A mimuna név lehetséges eredeztetései a következők:

1. Májmon ben Joszéf rabbi (Májmonidész apja). Így a mimuna jelölheti születésének vagy halálának dátumát.
2. Felmerül a a héber emuná (אמונה ’hit’) vagy máámin (מאמין ’hiszek’) eredet is, mondván a mimuna ünnepe azért kapta ezt a nevet, mert az ünnep arra emlékezteti az embereket, hogy bízzanak egymásban, és higgyenek abban, hogy jó dolgok történhetnek velük a jövőben.
3. Egy másik elképzelés szerint egy arab ’gazdagság’ vagy ’szerencse’ jelentésű szó, mivel ezen a napon a midrás szerint a vízbe fulladt egyiptomiak aranya és ékszerei a Vörös-tenger partján mosódtak partra és gazdagították meg az izraelitákat. Ez a szó a 9. században a muszlim seregekkel érkezett Spanyolországba, majd a spanyol zsidók átvették és zsidó ünnep neve lett belőle. A mimuna a hittel és a közvetlen jólétbe vetett hittel társul, amint azt a házasságkötési szokások és a sikeres gyermekáldáshoz fűzött jókívánságok mutatják.
4. Egy másik nézőpont szerint az etimológiája a manna (מן) szóra vezethető vissza, amely az Ö-való által a kivonulást követően és az azt követő sivatagi vándorlás során biztosított táplálék volt.
5. Mindezek mellett egy berber istennő neve is lehetséges etimológia.

Összességében a mimuna eredete és a szó eredete továbbra is vitatott kérdés, de egy biztos: az ünnep jelentősége és hagyományai az évek során erősek maradtak, és a zsidó közösségek szerte a világon továbbra is ünneplik.

Mufleta (Fotó: Melina Hammer/The New York Times)

Mimuna az askenáz világban

Az askenáz zsidók a világban alapvetően nem ünneplik a mimunát, mert ez az ünnep elsősorban a maghrebi vagyis a spanyolországi és észak-afrikai zsidók között terjedt el és az askenáz zsidók eredendően olyan ünnepeket ülnek meg, amelyek az ő hagyományaikban és kultúrájukban gyökereznek.

Az askenáz zsidók számára tehát a Peszach ünnepe az egyik legfontosabb ünnep, amelyen az Egyiptomból való kivonulásra emlékezünk és amelynek fő eleme a széder, azaz a hagyományos vacsora, amely átélünk egy sor szimbolikus cselekedetet és szertartást.

Menachem Begin izraeli miniszterelnök (1977-83) az 1981-i évi mimunaünnepségen (Fotó: Chanania Herman/GPO)

Ettől függetlenül az askenáz zsidók sem zárkóznak el más zsidó hagyományoktól és ünnepektől és egyre többen ismerik és ünneplik a mimunát is. Úgy tűnik, az elmúlt években az askenázok között is egyre népszerűbbé válik az ünnep és számos más zsidó közösség is megtartja az ünnepet, hogy közelebb kerüljön a tőle távolabb eső zsidó kulturális és vallási hagyományokhoz. Olyannyira, hogy Budapesten is voltak mimunaünnepségek a COVID előtti évtizedben.

Izraelben a mimuna egyre népszerűbbé válik minden évben. Az emberek szabadtéri mulatságokra, piknikekre, grillezésre, készülnek és persze politikai vonzatú eseményekre: a jeruzsálemi Sacher Park központi ünnepsége körülbelül 100 000 embert vonz, általában az államfő és a miniszterelnök is ellátogat az eseményre. Az izraeli törvények is lehetővé teszik, hogy az emberek szabadnapot kérjenek, hogy részt vegyenek ezen az ünnepen, amennyiben szeretnének. Egy forrás szerint 2012-ben közel kétmillió ember vett részt Izraelben a mimunaünnepségeken.

Reuven Rivlin izraeli elnök (2014-21) egy mimunaünnepségen (Fotó: Mark Neiman/GPO)