Az egyetlen nyelv, mely holtból lett élő
A héber nyelv újraélesztése Eliezer Ben Jehuda (1858–1922) nevéhez fűződik.
A XIX. század végén Oroszországból érkezett Izraelbe. Úgy gondolta, hogy minden zsidónak vissza kell térnie Erec Jiszráélbe, és héberül kell beszélnie. A következőképp vélekedett: „Az ország és a nyelv – e dolgok nélkül a zsidók nem válhatnak egy nemzetté.” Az ortodoxok egy csoportja azonban nem akart héberül beszélni. Azt mondták, hogy tilos hétköznapi nyelvként használni a hébert, mert szent nyelv. Úgy gondolták, hogy Ben Jehuda morálisan nem követhető. Mások azonban szerettek volna héberül beszélni, azonban nem tudtak, mert nem volt elég szókincsük hozzá. Ők is azt gondolták, hogy Ben Jehuda elképzelései tévesek. Eliezer Ben Jehuda egyik oldallal sem egyezkedett.
A nyelv ellenzőinek nagy bánatára az orosz cionista fiatalember nem volt egyedül a héber nyelvről alkotott véleményével. Professzorok, tanárok, írók, újságírók és orvosok támogatták az elképzeléseit. Közösen találtak ki új szavakat, melyeket a mindennapokban lehet alkalmazni. Ben Jehuda újságíróként is tevékenykedett. Cikkeit héberül írta. Ezen írásokban igyekezett a lehető legtöbbször új szavakat használni. Reggelente kigondolt egy új szót és esténként leírta újságjában. Így tanulták meg Izrael lakói az új szavakat, ismerték meg, majd használták őket az utcán és otthonukban. Ben Jehuda élete végén szerkesztett egy szótárat, melyben a bibliai eredetű szavak és az általa kifejlesztett modern kifejezések is fellelhetők voltak. Sok ember azt vallja, hogy a cionizmus nagy csodáját testesíti meg a héber nyelv. Ben Jehuda hitvallásának lehet tekinteni következő szavait: „Mindössze két dolgot sajnálok az életemben: azt, hogy nem Izraelben születtem valamint azt, hogy az anyanyelvem nem a héber.”
További érdekességek Izraelről a Forrás újság 2015. szeptemberi számában.
szeptember 21, 2015
Nem kevésbé érdekes hozzátenni, hogy Ben Jehuda volt az első ember, aki elsőszülött fiával csakis héberül beszélt, és megtiltotta, hogy a kisfiú egyáltalán más nyelveket is halljon. Így ez a fiú lett “az első héber gyermek”. Ő felnőtt korában az Itamar ben Avi nevet vette fel, ami maga is szójáték: “Apám-fia Itamar”-nak fordítható, de az “AVI” egyúttal apja teljes nevének kezdőbetűiből áll. Itamar maga is újságíró lett, többek között a héber írás latinizációjának híve volt, és egy latin betűs héber újságot is kiadott. Apjához hasonlóan maga is sok új szót alkotott. Országos botrányba is keveredett, amikor megszöktette egy gazdag szefárd zsidó család lányát, és feleségül vette – mire rövid időre mindkét család kitagadta a fiatalokat. (az egyik legelső szefárd-askenáz “vegyes” házasság volt az országban).
Nemrég emléktáblát állított a belorusz kormány Eliézer Ben Jehuda szülőházára. A táblaavatáson jelen volt BJ dédunokája, Itamar unokája, aki ma – szakács. Izrael zsidó lakosságának ma több mint fele bennszülött, anyanyelvük a héber, a különboző “törzsek” összeolvadása, egymás között házasodása általános lett. A család tagjairól – Ben Jehuda, Itamar és felesége, Lea – számos városban utcákat neveztek el.