Jonatán Markovics kijevi főrabbi a zsinagógájában élelmet és menedéket biztosít az ukrán fővárosban maradtaknak, írja az Arutz Sheva.

Mivel a helyzet egyre veszélyesebb az ukrajnai zsidó közösség számára is, Jonatán Markovics kijevi főrabbi menedéket ellátást nyújt a zsinagógában – jelentették csütörtökön.

Markovics rabbi és felesége, Inna hat tonna élelmiszert és 50 matracot tárol a Kijevi Zsidó Központban (KJC) – közölték virtuális sajtótájékoztatójukon.

Jonatán Markovics rabbi és felesége, Inna, az ukrajnai Kijevben működő Chábád közösség vezetői izraeli újságíróknak nyilatkoznak egy online sajtótájékoztató során 2022. február 24-én.

„Ma hajnali ötkor ébredtünk fel a sziréna hangjára. Nagyon ijesztő volt, mert itt nincs infrastruktúra, nincsenek óvóhelyek, nincs szervezett tájékoztatás, vagy segítség a kormánytól, ahogy azt sajnos Izraelben már megszoktuk” – mondta Inna.

Megnyitották a zsinagógát, hogy „az emberek ide jöhessenek. Sehol nincs bombabiztos hely, de legalább együtt vagyunk és tudunk nekik enni adni”.

Bár a város zsidó közösségének sok tagja el tudott menni, a jelentések szerint még mindig több száz zsidó van, akik pénzhiány vagy testi fogyatékosság miatt nem tudnak elmenekülni Kijevből. Mások megpróbáltak elmenekülni ugyan a környékről, de nem sikerült, mivel sok utat lezártak, a dugók is hatalmasak, ezért sokan kénytelenek voltak visszatérni Kijevbe.

Markovics rabbi, akinek szavait felesége fordította angolra a találkozó alatt, azt mondta: „Aggódunk, hogy ahogy a helyzet romlik, végül fosztogatáshoz és zavargásokhoz vezethetnek, hasonlóan a 2014-ben történtekhez”.

„Félünk egy antiszemita támadástól, mert most nem tudjuk, mi fog történni, ha káosz lesz. Ha például a rendőrség összeomlik, a rossz emberek bátran elvehetik azt, ami nem az övék” – tette hozzá.
„Van izraeli útlevelünk és elmehettünk volna, de úgy döntöttünk, hogy itt maradunk” – mondta Inna. „Nem azért, mert nem beletörődtünk, hanem éppen ellenkezőleg, van itt egy 2500 fős virágzó zsidó közösségünk, amely függ tőlünk. Jelenleg 50 ember van itt velünk, akik gyerekekkel érkeznek. Egy hétig is itt tudunk maradni”.

Inna elmondta, hogy egyik rendszeres látogatója egy 104 éves holokauszttúlélő, aki attól fél, hogy egyedül marad.

„Megfogta a kezemet és sírt: kérem, ne hagyjanak el minket. Nem csak miatta maradunk, de van 200 hozzá hasonló, ágyhoz kötött, rászoruló ember. A meleg ételük is csak rajtunk múlik.”