Qirmizi ma már csak árnyéka egykori önmagának, az utcák üresek, a város kihalt. Sok helyi lakos Moszkvában folytat üzleti tevékenységet, s csak ünnepekkor látogat Qirmizibe.

A helyiek rokonai, akik főként Izraelben élnek, jelentős anyagi támogatásokat küldenek hazájukba. Ilyen finansziális segítséggel újították fel az egyik helyi zsinagógát is. Annak ellenére, hogy Azerbajdzsán 1991 óta független, az azóta eltelt közel 30 év folyamán körülbelül 15 ezer fővel csökkent a helyi lakosok száma. Izraelen és Moszkván kívül az Amerikai Egyesült Államokba, Bakuba valamint európai országokba vándoroltak a qirmiziek. A hegyi zsidók, más néven juhurok, a legnagyobb zsidó közösség Azerbajdzsánban, őket az askenázok és a grúzok követik lélekszám tekintetében.

Azerbajdzsán síita muszlim ország, ennek ellenére jó kapcsolatot ápol Izraellel, nem csak azért, mert a Zsidó Állam olajat és fegyvereket vásárol tőlük (az azeri export 6,1%-a Izraelbe érkezik (2017-es adat)). A helyi zsidókat tisztelik, teljes tolerancia tapasztalható velük szemben. A főváros Baku központjában például a legtermészetesebb dolog, hogy a zsidók kipát hordva járják az utcákat.

A Szovjet idők alatt Qirmiziben 11 zsinagóga volt, azonban egyik sem működött (mivel a kommunizmus volt az egyetlen akkor elfogadott vallás). De most, hogy már több évtizede vége lett ennek a korszaknak a hegyi zsidók ismét visszatértek gyökereikhez. Szombatot tartanak és böjtölnek Jom Kipurkor. A legtöbben azonban nem tudják, miért is teszik azt. Az egyik helyi lakos erről úgy nyilatkozott, hogy amennyiben megkérdezi valaki, hogy miért tartja egy qirmizi zsidó a szombatot a válasz az lesz, hogy azért mert a nagyapja ezt mondta neki. Napjainkban már csak 2 zsinagóga található a városban, azonban mindkettő működik. Az egyik, az “Altı günbəz”, a Nagy Zsinagóga, 1888-ban épült és 2000-ben újították fel, a másik, a “Giləki” (Hilaki), 1896-ban nyitotta meg kapuit az imádkozni vágyók előtt, jelenleg épp felújítják. A Nagy Zsinagógában naponta mindössze 25-30 ember imádkozik, azonban ünnepekkor tele van a sül.

A qirmizi Nagy Zsinagóga

A legelterjedtebb nyelv Qirmiziben a juhuri, más néven judeo-tat. A nyelv a héber és a farsi keveréke. A helyi zsinagógákban megtalálható az imakönyv juhuri fordítása, természetesen az eredeti imaszövegek mellett.

Felhasznált források:

https://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-5419245,00.html?fbclid=IwAR34TxEl2I4ab6fDDBdWrUhSK8CV0yXCbezve5CeQ9HibzKPF0ht3g2P-tc

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/aj.html