Az Oszmán Birodalom idejére visszanyúló kutatások szerint a judaizmusnak négy különálló ága (hagyománya) van: szefárd, askenáz, musztriba és romanióta (vagy romanita). Előbbi kettő a leggyakoribb a világon, jelen írásban a romaniótákkal foglalkozunk.

A romaniták eredetileg görög nyelvű, ókori római állampolgárságú zsidók, saját liturgiával és kulturális hagyományokkal rendelkeznek. A „romaniote” szó egy görögösített latin kifejezés Görögországra vagy más néven „második Rómára” utal. A romaniták szájhagyománya szerint az első zsidók röviddel a Második Szentély lerombolása után érkeztek Ioanninába, i.sz. 70-ben.

A romaniótáknak saját nyelvük van (jeváni), mely a görög egy dialektusa, amely héber és török szavakat és kifejezéseket egyesít. Ez a nyelv csak beszélt formában létezik, írott verziója nincs.

A romaniták történelmileg különböznek a szefárdoktól, akik azután telepedtek le Görögországban, hogy 1492-ben kiűzték a zsidókat Spanyolországból.

Miben tér el a romanióta a többi irányzattól?

A már említett csak szóban beszélt nyelv mellett, a romanióták másképp építik és használják a mikvét, mint az askenázok vagy a szefárdok. A Ioanninából származó romanióta zsidók hellenizált közösséget alkottak, sajátos liturgiai szokásokkal, amelyeket más közösségekben nem láthatunk, kivéve az artai és a prevezai romanita csoportokat. Például vallási eseményeken és családi ünnepeken sok himnuszt és imát (piyyutim) énekeltek (ezeket a nyugati imakönyvek nem tartalmazzák). Ezek a zsinagógai énekek a bennszülött romanióta rabbik kompozíciói voltak, akik beillesztették őket az imakönyvekbe.

A romanóta zsinagógák jellegzetes felépítésűek voltak, bár nem mindegyik követte a hagyományokat. Zsinagógáikban a keleti falnál a Tóraszekrény, a nyugati falnál pedig a bima (Tóraolvasó emelvény) található. A férfi rész padjai egymással szemben helyezkedtek el. A mehitza (női rész) az erkély három oldalán futott a Tóraszekrény irányába. A Ioannina közösség (Ioannina Epirus fővárosa, Görögország északnyugati régiója) volt a legnagyobb és legreprezentatívabb a romaniota világban.

Görögország zsidó lakosságának többsége meghalt a holokausztban. A háború után a túlélők többsége Izraelbe, az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába emigrált. Az 1492-t (spanyol száműzetés) követő évszázadokban a romanita közösségek többségét a nagyobb számú szefárd asszimilálta. A 20. század elején a ioanninai romanita közösség mintegy 4000 főt számlált, többségük kereskedő és iparos volt. Számuk ezt követően megcsappant a gazdasági kivándorlás miatt. A második világháború előestéjén körülbelül 1950 romanióta maradt Ioanninában. A város antik részén (vagy Kastro), ahol a közösség évszázadok óta élt, két zsinagógát tartottak fenn. Az egyik, a Kehila Kedosha Yashan zsinagóga a mai napig látogatható.

Romanióták napjainkban

Napjainkban körülbelül 8000 zsidó maradt Görögországban. Közülük csak kevés a romanióta, akik főként Thesszalonikiben, Ioanninában és Athénban élnek. Jelenleg körülbelül 3500 zsidó él a fővárosban, további 1000 pedig Szalonikiben. A romaniták túlnyomó többsége Izraelbe és az Egyesült Államokba költözött.

Mindössze egy romanióta zsinagóga működik Görögországon és Izraelen kívül, a Kehila Kedosha Janina, a Broome Street 280. szám alatt, Manhattanben. Levelezőlistájukon 3000 romanita család szerepel. Gyakran nehézségekbe ütközik a minyan megléte szombaton és ünnepnapokon. A zsinagógában a görög zsidóságnak szentelt múzeum is található.

A legtöbb izraeli romanióta Tel-Avivban él. Izraelben két romanita zsinagóga található: a Zakynthos zsinagóga Tel Avivban és a Yanina zsinagóga Jeruzsálemben.

Felhasznált források:

https://breakingmatzo.com/history-of-jews/what-is-the-history-of-the-jews-in-greece/

http://www.romaniotelegacy.org/romaniote.html

Borítókép: Romanióta zsinagóga Görögországban napjainkban