Teszt, próbatétel, kihívás, megpróbáltatás stb. mind-mind szinonimái a héberül “niszájon”-nak nevezett fogalomnak. Mennyire egyszerű és unalmas lenne az életünk, hogyha nem találnánk szembe magunkat feladatokkal, tesztekkel, melyeken túl kell jutnunk.

Az élet iskolájában nem kapunk diplomát akkor, hogyha teljesítünk bizonyos számú vizsgát. Azonban, mint ahogyan az egyes iskolai tesztek teljesítése által is, fejleszthetjük magunkat.

Amennyiben azt állítjuk, hogy minden ember életében vannak próbatételek, megpróbáltatások, úgy gondoljuk, senki nem fog vitatkozni velünk. A cikkben a témát zsidó szemszögből is igyekszünk bemutatni.

A Tóra tele van próbatételekkel, az egyes történeteken keresztül egyéni vagy közösségi megpróbáltatások sorát olvashatjuk. Azonban leginkább Ábrahám életével szokták kapcsolatba hozni a “niszájon” fogalmát. Ábrahám 10 (leírt) próbatételen esett át élete folyamán. Amennyiben azt nézzük, hogy 175 évig élt, akkor az a 10 próbatétel nem is tűnik annyira soknak, átlagosan 17 és fél évente egy. Azonban a képlet közel sem olyan egyszerű, mint ahogy a matematika diktálná. A Pirké Ávot (Atyák Szent Tanításai) is foglalkozik Ábrahám próbatételeivel, a következőt írva: “Tíz megpróbáltatáson esett át Ábrahám ősapánk, és helytállt valamennyiben. És mindez azért, hogy lássuk, mily nagy volt az ősatya szeretete Istene iránt.” (Pirké Ávot 5:3)

Rámbám szerint Ábrahám tíz próbatétele a következő:

  1. Az Örökkévaló arra szólítja fel, hogy hagyja el szülőföldjét, hogy idegen legyen Kánaán országában.
  2. Kánaánba érkezvén éhínséget tapasztal.
  3. Az egyiptomiak elfogják szeretett feleségét, Sárát, és a fáraóhoz viszik.
  4. Ábrahám nagyon rossz esélyekkel néz szembe a négy és öt király csatájában.
  5. Feleségül veszi Hágárt, miután nem született gyermeke Sárától.
  6. Időskorában arra szólítja fel az Ö.való, hogy metéltesse körül magát.
  7. Ávimelech, Gerár királya elveszi Sárát.
  8. Az Ö.való arra szólítja fel, hogy küldje el Hágárt, miután fia születik tőle.
  9. Fia, Ismael elidegenedik tőle
  10. Idős korában a szeretett nőtől született gyermekének (Izsák) feláldozására szólítja fel az Ö.való (Ákédá)

Mint látjuk, egyik próbatétel sem egyforma, Ábrahám életében sem szintben, sem időtartamban nem egyformák ezek a megpróbáltatások. Azonban hamis képet kapunk, amennyiben életében csak a megpróbáltatásokat látjuk és a sok jót, ami érte, tévesen elfelednénk. Ábrahám élete csak egy példa a sok tórai szereplő közül arra, hogy senkinek sem megpróbáltatások nélküli a léte.

A héber nyelv szépségei közé tartozik, hogy minden szó gyökbetűkből áll. A niszájon szavunk betűiből több másik szó olvasható ki. A niszájon szóban megtalálható a nész szó, melynek két jelentése van. Sokaknak chanuka kapcsán lehet ismerős az egyik jelentés; ez a csoda. Másik jelentése pedig az, hogy zászló. Hogyan kapcsolódhat az ember életében a megpróbáltatáshoz a csoda, illetve a zászló? Az interneten számos magyarázat található erre a kérdésre. Mi ebből csak néhányat emelnénk ki.

“Ahhoz, hogy túljussunk egy próbatételen, le kell győznünk emberi természetünket. Amikor ezt megtesszük, olyan szellemi teljesítményt érünk el, amely kívül esik e világon. […] Amikor túljutunk egy próbatételen, metaforikus értelemben zászlót emelhetünk hajlamunk felett aratott győzelmünkre.”[1]

Nem is lehetne nagyobb aktualitása annak, hogy a próbatételekről beszéljünk, mint most, hiszen egy közös traumán estünk át; a koronavírus mindannyiunkat próbára tett, kit így, kit úgy, de valahogyan mindenkit érintett. Másutt a következő magyarázatot találtuk a “szójátékra”; “Amikor túljutunk az egyes próbatételeken, amik által bölcsebbek, erősebbek lettünk, létrehozzuk a személyes zászlóinkat, feltárjuk önmagunk egy részét. Ezt a zászlót aztán továbbadjuk! Amikor benne vagyunk egy niszájonban, feltehetjük magunknak a kérdést: »Hogyan színezem ki ezt a zászlót, milyen színeket használok?«”[2]

Chaim Luzzatto (Rámhál, 1707–1746) rabbi a következőt mondta a próbatételekről: “A kezdet munka, de a vége ajándék. Gyakran szembesülünk olyan helyzetekkel, amely egy hegynek tűnik, és úgy érezzük, képtelenek vagyunk megmászni azt. A próbatétel olyan pontig nyújt minket, amely meghaladja dimenziónkat. Ezen a ponton kell eldöntenünk, hogy teszünk-e egy lépést előre. Amikor átértünk a hegy túloldalára, az a csoda.”[3]

Maga a csoda

Ráv Eliyahu Dessler (1892–1953) a következőket mondta a megpróbáltatásokkal kapcsolatban: “Az egész élet egy nagy teszt. Két ember nem eshet át ugyanazon a teszten és senki sem kapja meg ugyanazt a próbatételt kétszer. Léteznek olyan próbatételek, melyek a spirituális határunk felett helyezkednek el, de olyanok is, melyek e szint alatt találhatók. Abban a pillanatban, amikor a jó és rossz ösztöneink találkoznak egy képzeletbeli pályán, akkor kezdődik a tesztünk.”[4]

Rav Chaim Shmulevitz (1902–1979) is számos helyen foglalkozik az ember életében megtapasztalt próbatatételekkel. A következő forrást hozza egy helyen: “Bár elestem, felállok. Habár a sötétségben ülök, az Ö.való számomra a világosság.” Navi Micha (7:8)

Bölcseink így értelmezik a fenti mondatot: “Ha nem estem volna el, nem emelkedtem volna fel. Ha nem ültem volna a sötétségben, az Ö.való nem az én fényem lenne.” Rav Shmulevitz a következő magyarázatot adja: “A zuhanás és a sötétségben való ülés arra készteti az embert, hogy meglássa az igazságot. Csak a sötétség által lehet értékelni a fényt.”[5]

Néhány példa próbatételekre a magyar és a világirodalomból

A próbatétel fogalmára a magyar és a világirodalomban is számos példát találhatunk. Főleg az epikus művekben találkozhatunk olyan jelenetekkel, amelyekben a főhősnek fizikai vagy erkölcsi kihívást jelentő próbáknak kell megfelelnie, hogy küldetését teljesíthesse. Az antik irodalomból jó példa Homérosz Odüsszeiája, mely lényegében nem más, mint a főszereplő erejét és leleményességét próbára tevő feladatok sorozata. Gondoljunk például a szirének énekére: csak az menekülhet meg a halált jelentő csábítástól, aki – akár valamilyen trükkhöz folyamodva – ellen tud állni a kísértésnek.

A próbatétel különösen kedvelt motívum a népköltészetben (pl. a népmesékben) és a népi ihletésű szépirodalmi művekben is. Elég csak a király színe előtt megjelenő okos lány három feladatára gondolnunk vagy Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményére, mely szintén a főhős megannyi próbatételét kíséri végig.

Az erkölcsi vagy társadalmi kérdéseket feszegető művekben is találkozhatunk a próbatétel motívumával. Ezekben a szereplők nem fizikai erővel vagy ravaszsággal megoldható feladatokkal, hanem erkölcsi jellegű döntésekkel kerülnek szembe. Arany János A walesi bárdok című balladájában a király elé szólított énekesek komoly morális döntéshelyzetbe kerülnek. Vagy behódolnak a királynak, s így méltóságukat adják fel, vagy megtagadják a király dicsőítésére felszólító parancsot, de az életükkel fizetnek. Ugyan a bárdok egytől egyig kitartanak meggyőződésük mellett, nem minden irodalmi műben az erkölcsileg helyes döntések vannak többségben. Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában Lucifer minden színben próbára teszi a teremtés koronáját képviselő Ádámot, hogy bebizonyítsa, az emberiség hanyatlásra van ítélve. A sorozatosan elbukó Ádám már-már feladná a küzdelmet, mikor Éva várandósságáról értesülve mégis úgy dönt: a kudarcok ellenére is megéri a küzdelmet.

Mit tanulhatunk ezekből az irodalmi példákból? Ahogyan azt a zsidó filozófia is többször kiemeli, az élet megpróbáltatások sorozata: akár megfelelünk egy próbának, akár nem, mindig jön egy következő feladat, ami új esélyt ad a küzdelemre és arra, hogy a korábbiaknál jobb, helyesebb döntéseket hozzunk.

Konklúzió

Érdemes megjegyeznünk, hogy a megpróbáltatás témaköre végtelen. A Földön élt összes ember történetéből tanulhatunk a témával kapcsolatban. Jelen írásban a zsidóság és az irodalom szemszögéből vizsgáltuk tüzetesebben a témát, természetesen nem kimerítően. Az élet minden területéről hozhattunk volna példákat. Elég csak a nemrég véget ért Tokiói Olimpiai Játékokra gondolnunk, mely után számos világsztárnak szembe kell néznie saját próbatételeivel.

Összefoglalásként a következőket tudjuk elmondani a niszájonnal kapcsolatban: Mindenkit érint, viszont az, hogy ki hogyan éli meg, az egyéni és egyedi felfogás kérdése. Léteznek olyan próbatételek, melyek majdnem mindenki számára kihívást jelentenének, ezzel szemben olyanok is, melyek egyesek életében meg sem kottyannak, míg másoknak igen komoly megmérettetést jelentenek. Arra is kerestük a választ, hogy hogyan lehet könnyebben átvészelni a próbatételeket. A modern pszichológia számos témával kapcsolatban alkalmazza a tudatosítás fogalmát. Amennyiben tudatosítjuk azt, hogy épp egy megpróbáltatáson megyünk keresztül, talán egyszerűbb megbirkózni vele.

 

Miklós Dóri-Nagy Dániel

Felhasznált források:

https://www.aish.com/f/hotm/Better-or-Bitter.html

https://www.aish.com/sp/so/87799632.html

No two tests are the same; Mispacha online

https://www.sefaria.org/Pirkei_Avot.5.3?vhe=Torat_Emet_357&lang=bi&p2=Sheet.47830.12&lang2=en&w2=all&lang3=en

[1] https://www.aish.com/f/hotm/Better-or-Bitter.html

[2] https://www.aish.com/f/hotm/Better-or-Bitter.html

[3] https://www.aish.com/sp/so/87799632.html

[4] https://mishpacha.com/blueprint/

[5] https://mishpacha.com/blueprint/