Emberi sajátosság, hogy nem vagyunk képesek békében élni. Ha nem természeti katasztrófák, járványok csök­kentik a népességszámot, akkor mindig jön egy há­bo­rú, terrorista akció vagy egyéb népcsonkítás. Arra, hogy miért ez az emberi sajátosság, a mai napig nem si­ke­rült választ találnunk.

Sok pszichológus, szociológus és egyéb társa­da­lom­tudós kutatja nap, mint nap e jelenség hátterét. Az embertelenség, ölni vágyás egyik legjobb példája a holo­ka­uszt. Hatmillió zsidó, roma, meleg, pszichiátriai be­teg esett áldozatául, csak azért mert annak született ami­nek. Szomorú, hogy ma, a XXI. században egy olyan jelen­ségre – a menekülésre – figyelhetünk fel, amely a II. világháború alatt és az azt követő időszakban volt jel­lemző. Ha negatívan látnám a dolgok jelenlegi állását, nem tartanám kizártnak egy harmadik világháború kitörését még a XXI. század első felében. Ennek oka nemcsak a kö­vetkezőkben elemzendő modern antiszemitizmus, mely már elérte Európa utcáit is, hanem például az orosz–ukrán konfliktus és az arab országokban kitört for­radalmak.

Rengeteg cikk jelent meg a világsajtóban a 2010-es évek­ben tapasztalható új alijázási hullámról.

A Newsweek munkatársa, Adam LeBor arra a kérdésre ke­reste a választ, hogy miért hagyják el hazájukat a zsidók, milyen és mennyi antiszemita jelenség tapasztalható az öreg kontinensen.

Ha az antiszemita jelenségekre vagyunk kíváncsiak, nem kell messzire mennünk, hamar találkozunk vele ha­zánkban is. A cikk kiemeli a magyar helyzetet, meg­említi a Gyöngyösi Márton nevéhez kapcsolódó listázást is. Ezenkívül a Jobbik térnyerése is felkeltette az európai saj­tó figyelmét.

Azonban nemcsak Magyarországon nő a szélsőséges megnyilvánulások száma. Előítéletesség-vizsgálat alap­ján Görögország lakosságának 69%-a rendelkezik va­la­milyen típusú sztereotípiával. Franciaországban ez az arány 37 százalék, míg Belgiumban 27. Az úgy­ne­ve­­zett nyugati országok közül Svédországban 4 szá­zalékos, Hollandiában 5, míg Nagy-Britanniában 8 szá­­zalékos eme ráta. A kelet-európai országok közül ki­emel­kedően magas az előítéletesség Lengyelországban (45%), Magyarországon (41%), míg Csehországban a leg­alacsonyabb, 13 százalékkal. Azonban nem ennyire egy­szerű leírni az egyes országokban tapasztalható elő­ítéletességet, valamint antiszemitizmust. Erre a legjobb példa Malmö városa. Mint a statisztikából jól látszik, Svéd­országban igen alacsony az előítéletesség. Azonban az állam harmadik legnagyobb városában 2010 és 2012 kö­zött megháromszorozódott az antiszemita incidensek száma. 2012 októberében még bombát is robbantottak a zsi­dó közösségi központban.

Sokszor hallható, olvasható, hogy Franciaországból na­gyon sok zsidó alijázik. 2011-ben és 2012-ben közel 2000 francia zsidó hagyta el szülőföldjét. 2013-ban pedig 3289 fő. 2014 első negyedében 1778. Ha a tendencia foly­tatódik, akkor ez év végére a szám megközelítheti a 6000-et. Franciaországban több mint 600 000 zsidó él. Csak az elmúlt néhány év alatt a zsidó lakosság több mint 1 százaléka vándorolt Izraelbe.

2006 januárjában kezdődött a zsidók elleni agresszív meg­nyilvánulás a nyugat-európai országban. Ekkor ra­bol­ták el a 23 éves mobiltelefon-kereskedőt, Ilan Halimit. Halamit 3 héten keresztül egy Párizs melletti kisvárosban in­zultálták, kínozták, majd megölték. Roger Cukierman, a Francia Zsidó Intézmények képviselője azt nyilatkozta, hogy „hosszú idő után Halami volt az első olyan zsidó, akit azért öltek meg, mert zsidó”. Sajnálatos módon a kö­zös­ségi oldalakon tetemesen növekszik egy-egy náci hitel­veket valló személy követőinek száma. A francia ko­­mikus, Dieudonne náci köszönéssel hívja fel magára a figyelmet show-műsoraiban és a szociális médiában, kö­vetői zsinagógáknál, holokauszt-emlékműveknél hasz­nálják üdvözlési módját.

2012 májusában egy fegyveres férfi 7 embert gyilkolt meg egy toulouse-i zsidó iskolában. Az áldozatok között volt egy tanár és három gyermek. A merénylő dzsihádista volt. Cukierman úgy gondolja, hogy a dzsihádizmus a modern nácizmus, ami Franciaország elhagyására kész­te­ti a zsidókat.

Egy másik szakértő úgy véli, hogy a napi politika áll az antiszemita eszmék terjedésének hátterében. Amikor konfliktus van Izrael és az arabok között, egyből megugrik az antiszemita támadások száma. Az antiszemita attakok elkövetői között a muszlimok felülreprezentáltságát lát­juk.

Számos zsidók ellen irányuló tettel találkozhatunk Nagy-­Britanniában és Belgiumban is. 2014. május 24-én a Brüsszeli Zsidó Múzeum előtt öltek meg embereket. Szak­emberek nem csodálják, hogy ezen országokban szá­­mos zsidó tagadja vallását, például nem mer kipát hor­da­ni az utcán.

Keresem, sokan keresik a zsidóellenesség okát. Egyér­tel­mű magyarázatot nem találtam, ahogy más sem. Több összetevője van, és úgy gondolom, hogy kia­la­ku­lá­sa, mértéke függ az egyén temperamentumától, szo­cia­lizációjától, osztály- és anyagi helyzetétől és számos egyéb dologtól. A helyzet nem jó, nem szép, de nem szabad hagynunk azt, hogy a félelem miatt bármit is fel­ál­dozzunk életünkből!

A cikk eredeti verziója a Forrás magazin 2014. októberi számában jelent meg.