A héber eredetiben a kérdés úgy szólt, hogy a kérelmezők korábban „tartózkodtak-e az országban illegálisan”, de az ukránban csak azt kérdezték, hogy „tartózkodtak-e valaha Izraelben”; több százan lehetnek érintettek.

Néhány ukrajnai menekültnek megtagadták a belépést Izraelbe, mert a beutazási űrlapok egyik kérdésének ukrán nyelvű fordításába hiba csúszott – jelentette szerdán a Kan Newsre hivatkozva a The Times of Israel.

A baklövés különösen kellemetlen, hiszen folyamatos kritika éri a kormány menekültek beáramlására adott válaszát – legyenek azok zsidó származásuk miatt a visszatérési törvény alapján jogosultak az izraeli állampolgárságra, vagy olyanok, akiket ez a jog nem illet meg. A kormány intézkedéseit beárnyékolták a homályos irányelvek, amiket követnek, nem beszélve az időnkénti meghátrálásról és a belharcokról.

A Kan jelentése szerint több száz embernek mondhatták azt, hogy nem jöhetnek Izraelbe, mert a beutazási űrlap héberről ukránra történő lefordításakor hiba történt.

Az ukrán nyelvű űrlapon a kérdés azt firtatja, hogy az illető korábban tartózkodott-e valaha Izraelben, a héber eredetiben viszont azt kérdezték, hogy tartózkodott-e valaha illegálisan Izraelben. Így sokan természetesen igennel válaszoltak, önkéntelenül tévesen jelezve az izraeli hatóságoknak, hogy korábban törvénytelenül tartózkodtak az országban.

A Népességügyi és Bevándorlási Hatóság nem válaszolt a hibával kapcsolatos megkeresésre.

Az esetet szerdán közölték a hatóságok, így az elmúlt 24 órában 1223 ukrán útlevéllel rendelkező személy érkezett a Ben Gurion repülőtérre, közülük 11 személynek megtagadták a belépést.

A harcok kezdete óta, mióta Oroszország február 24-én megszállta Ukrajnát, több mint 10 ezer ukrán érkezett Izraelbe. Közülük az izraeli visszatérési törvény révén mintegy 2800-an jogosultak bevándorolni, vagy már be is vándoroltak a Bevándorlási és Befogadási Minisztérium adatai szerint. Közülük további 944-en már továbbutaztak Izraelből.

Az elmúlt három hétben összesen mintegy 6500 olyan ukrán érkezett Izraelbe, aki nem vándorolt be és erre nem is jogosult.

Az érkezők izraeli kezelése korábban felháborodást keltett, hogy egyes beutazni szándékozókat órákig, sőt napokig várakoztattak a repülőtéren, mielőtt Ajelet Saked belügyminiszter a múlt héten elintézte, hogy egy szállodában szállásolják el őket.

Amint az a kabinet keddi ülésén elhangzott kérdésről szóló beszélgetésből kiszivárgott, nem világos, mi is valójában az ország menekültpolitikája és hogyan kellene azt végrehajtani.

Ajelet Saked belügyminiszter ismerteti Izrael ukrán menekültekre vonatkozó beutazási intézkedéseit a Ben Gurion repülőtéren 2022. március 13-án (Fotó: Roy Alima/Flash90)

Saked a múlt héten jelentette be először, hogy Izrael 100 ezer olyan menekült befogadására készül, akik a visszatérési törvény alapján jogosultak az állampolgárságra, vagyis olyan emberek, akiknek legalább egy zsidó nagyszülőjük van.

Eközben 5000-ben maximálta az állampolgárságra nem jogosult menekültek befogadandó számát (azon a 20 000-en felül, akik a háború kitörése előtt az országban voltak). A közfelháborodás közepette azonban később bejelentette, hogy az izraeliek bármely rokonának is engedélyezik a belépést felső határ nélkül. Az azonban tisztázatlan maradt, hogy pontosan milyen közelségű rokonok lennének elfogadhatóak.

Szerdán a miniszterek úgy döntöttek, hogy a szociális minisztérium feladata lesz a bevándorlásra nem jogosult ukrán menekültek ügye.

Kan szerint a kormány 15 millió sékelt (1,5 milliárd forintot) csoportosítottak át a költségvetésben ezeknek a menekülteknek a részére, akik három hónapig kapnak humanitárius segítséget. Ha a harcok tovább tartanak, vagy hivatalos menekültstátuszt kapnak, az állami szolgáltatásokat kiterjesztik. A program felügyeletére egy tárcaközi csoportot hoznak létre.

A jóléti minisztérium a menekülteknek ideiglenes szállást biztosít majd szállókban, élelmiszersegélyt, biztosítótársaságokon keresztül egészségbiztosítást és pszichológiai támogatást. Ruházatot is biztosítanak majd számukra, hozzáférést a gyermekek számára a napközi otthonokhoz és a közoktatáshoz, valamint az idősek számára szociális intézményeket. Több tucat ukrán és orosz nyelvű szociális munkást alkalmaznak majd az érkezők ellátására.

Az ENSZ adatai szerint az orosz invázió óta több mint 2,8 millió ukrán menekült el otthonából, és további milliókról feltételezik, hogy az országon belül is lakóhelyüket elhagyni kényszerültek.