Olvasóink egy része Budapesten született, vagy jelenleg itt él. Úgy gondolom azonban, hogy mindig jól jön egy kis összefoglaló arról, milyen zsidó intézmények működnek ma a városban, mikor érkeztek ide az első zsidók, mikor hány zsidó élt a nagyvárosban stb. Számos helyzetben jól jönnek ezek az információk. Például ha külföldön vagyunk, és találkozunk helyi zsidókkal, akik felteszik a következő kérdéseket: hány zsidó él Budapesten?, hány zsinagóga működik?, van-e mikve? És hosszasan folytathatnám a sort.

Az első zsidók a magyar fővárosban ( a főváros nem a mai értelemben vett Budapest egészen 1873-ig) a XII. században telepedtek le, és főként kereskedelemmel foglalkoztak. Az első zsinagóga Budán épült 1307-ben, azonban hamarosan lebontották az épületet. 1360-ban másodszor is kiűzték a zsidókat a városból, 1446-ban azonban Mátyás király udvari ceremóniáin már részt vehettek az izraelita felekezet tagjai. 1461-ben megépült az ország második zsinagógája. 1490 után a zsidók helyzete ismét folyamatosan romlott, a mélypont 1526-ban következett be, amikor a török győzelem miatt a zsidók nagy része a Dunántúlra menekült. Szépen lassan azonban visszatértek Budapestre. Buda 1686-os ostrománál a zsidók a törökök oldalán álltak, és mindössze fél ezren élték túl a harcokat. 1790-ben fogadta el azt a döntést az országgyűlés, hogy városokban is lakhatnak a zsidók (kivéve a bányavárosokat). Budapesten egészen 1830-ig elnyomásban éltek az izraeliták. Ez évben nyílt meg az első zsidó általános iskola, 1866-ban pedig újabb zsinagóga épült. 1935-ben valamivel több, mint 200 000 zsidó élt Budapesten. 1949-ben Magyarország zsidóságának lélekszáma kevesebb, mint 135 000 volt. Kovács András szociológus 2011-es vizsgálatai alapján 80-150 000 főre teszi azon magyar lakosok számát, akiknek legalább egy nagyszülője zsidó származású, a XXI. század népszámlálási adatai elég szomorú képet festenek: 2001-ben 9468 fő vallotta magát budapesti zsidónak.

Ahhoz, hogy egy zsidó közösség vallásos közösségként tudjon működni, három alapvető intézményre van szükség. Mikvére (rituális fürdőre), kóser vágóhídra (hentesre), illetve temetőre. Budapesten ezek mindegyike megtalálható, de ezeken kívül számos olyan szervezet is van, melyek még inkább hozzájárulhatnak a zsidóság vallásként való megélésében. 2014 novemberében Budapesten 22 zsinagóga működik (az összes irányzat figyelembevételével). (Működőnek azt a zsinagógát tekintem, ahol vagy péntek este vagy szombat reggel van ima). A zsinagógákon kívül számos szervezet tart péntek este szombatfogadást. A vallási élet mellett elhagyhatatlan a tanintézetek szemügyre vétele. A magyar fővárosban jelenleg bölcsödétől egyetemig találunk zsidó szellemiségű oktatási intézményt. Formális oktatási intézményekből sincs hiány, ezek általában a zsinagógán kívüli helyszíneken találhatók. A zsidó kultúra ápolását számos szervezet, újságok terjesztése teszi lehetővé. A zsidóságban nagy micvának számít a betegek, elesettek segítése, ápolása. Budapesten található zsidó szeretetotthon, idősek klubja és szeretetkórház is. Amennyiben valaki látogatóba érkezik a fővárosba, lehetősége van a kóser étkezésre. Rendelkezésére áll kóser pizzéria, étterem, élelmiszerüzlet.

Szomorúsággal tölt el, hogy a több tízezerre becsült budapesti zsidóság igen kis része vesz részt közösségi, vallási és kulturális eseményeken. Nem ritka eset, hogy egy-egy közösségben nincs tíz zsidó férfi,ami pedig egy kádis ima elmondásához szükséges. Szerencsére számos lelkes ember van a városban, akiknek fontos a zsidóság fenntartása, és mindent meg is tesznek azért, hogy a következő generációk tagjainak könnyebb lehessen zsidóként élni a magyar fővárosban.

A cikk eredeti verziója a Forrás magazin 2014. decemberi számában jelent meg.