A zsidó közösség az október 7-i mészárlás óta antiszemita incidensek emelkedését tapasztalta: egy izmiri zsinagógát szombaton „Gyilkos Izrael” felirattal mocskoltak be, közben zsidók állampolgárságának visszavonására szólítottak fel. A Times of Israel beszámolója.

ISZTAMBUL (JTA) – „Yahudiler giremez”, azaz „Zsidóknak belépni tilos” – olvasható a felirat angolul és törökül a Rağmen Sahaf nevű antikvárium portája felett, nem messze az Isztambuli Egyetemtől és a város híres Nagy Bazárjától.

Azután is, hogy a táblát pénteken levetették, a bolt tulajdonosa azt mondta, hogy kitart az üzenete mellett.

Az isztambuli Rağmen Şahaf könyvesbolt az angol-török “Zsidóknak belépni tilos” táblával

„Momentán nem óhajtok semmit venni zsidóktól, és nem is szándékozom semmit eladni zsidóknak, és ekképp közlöm velük” – mondta Ozkan Mustafa Küçükkural a JTA Zsidó Hirügynökségnek.

„Lehet, hogy cionistának vagy izraelinek kellett volna írnom, de mérges és lobbanékony voltam” – tette hozzá. „A palesztin testvéreim haldokolnak.”

Az Izrael-ellenes transzparensek és graffitik, valamint a palesztin zászlók mindennapossá váltak Isztambulban, mivel sokan felháborodtak Izrael október 7-i Hamasz támadásokra adott válasza miatt, amelyek több mint 1400 halálos áldozatot követeltek, többségük civil. Képek is keringenek olyan taxikról, amelyek jelezték, hogy nem szolgálnak ki izraelieket.

Az antiszemita események Isztambulon kívül is akadtak; az egykor több tízezer zsidónak otthont adó Izmirben, ahol épp egy kisebb léptékű zsidó megújulás ment végbe, a zsinagógát „Gyilkos Izrael” felirattal fújták be.

A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan, aki 20 éve vezeti az országot, megbizatása alatt igencsak hullámzó kapcsolatot ápolt Izraellel, azonban most határozottan védelmébe vette a Hamász október 7-i akcióit és „szabadságharcosoknak” nevezte őket. Válaszul Izrael szombaton visszahívta diplomáciai képviselőit Törökországból.

Mindez feszült légkört teremtett a török zsidók számára is, akik száma jelenleg körülbelül 15 000 főre tehető. Legnagyobb részük szefárd családokból származnak, de az askenázi, romanióta és mizrahi közösségeket sem szabad elhanyagolni. Ez a szám közel 80 000 volt Törökország köztársaságának alapítási évében, 1923-ban, éppen 100 évvel ezelőtt vasárnap.

Az antiszemita retorika a török politikában is elharapózott. Egy nappal azután, hogy október 17-én egy gázai kórházat ért rakétatűz, a török kormányzó AKP pártjának egy politikusa, Süleyman Sezen egy közgyűlésen azt mondta, hogy imádkozik Hitler lelki üdvéért, hozzátéve, hogy a világ akkor talál békére, ha megtisztult a zsidóktól, és hogy a holokauszt „nem lett befejezve”. Hiába kerültek elő bizonyítékok, miszerint a robbanás nagy valószínűséggel a palesztin Iszlám Dzsihád rakétájától származott, ezek semmiben nem változtattak a zsidó- és Izrael-ellenes véleményeken.

„A Hitler-retorika nem új Törökországban” – mondta a török-zsidó publicista és szerző, Rifat N. Bali, aki írt a politikai iszlám zsidók ábrázolásáról. „Még csak azt se mondhatnám, hogy szélsőjobboldali politikai pártoktól származik … Miért? Mert nap mint nap a ’csecsemők, akiket az IDF ölt meg’ képeit látják.”

Egy (nem is olyan) régi párhuzam Budapestről. Az “500/1944. B. M. rendelet értelmében: Zsidókat nem szolgálunk ki!

Október 10-én a Huda-Par parlamenti képviselője, Şahzade Demir a török parlamentben szólalt fel, felszólítva, hogy vonják vissza a török zsidók állampolgárságát, amennyiben önkénteskednek az izraeli hadseregben. Néhány nappal később a Yeni Akit, egy szélsőjobboldali médium, arra szólította fel a török zsidókat, hogy veszítsék el állampolgárságukat, azzal a hamis állítással, hogy mindnek kettős izraeli állampolgárságuk van. Fontos megjegyezni, hogy a Hrant Dink Alapítvány, egy török NGO, amely a törökországi kisebbségi kérdésekkel foglalkozik, és egy meggyilkolt örmény-török újságíró után kapta a nevét, a Yeni Akitet azok között említette, akik a legtöbb gyűlöletbeszédet alkalmazzák a török médiában.

„Nincs új a nap alatt. A Mavi Marmara vitában is ezt rótták fel, és a Török köztársaság állampolgárságával rendelkező zsidók állampolgárságának kérdését is felhozták, akik az izraeli hadseregben szolgáltak” – mondta Serdar Korucu, aki egy cikkeket ír az antiszemitizmusról Törökországban az Avlaremoz zsidó oldalon.

Az izraeli hadsereg és egy palesztinokat támogató aktivistákból álló flottilla közötti 2010-ben történt halálos összecsapásra utalt. „A török köztársaság történelmében soha nem volt ilyen gyakorlat. A legsúlyosabb szankció az lenne, hogy megakadályozzák őket a jövőbeni katonai szolgálat teljesítésében.”

Több nagyszabású palesztin párti tüntetés is volt Isztambulban október 7-e óta. Egy demonstráción a török tüntetők rövid időre áttörték az izraeli konzulátus kerítését, mielőtt a török rendőrség feloszlatta volna a tömeget.

Erdoğan, aki az utóbbi években inkább közeledett Izraelhez, mint távolodott, közben rendszeresen találkozott a Hamász vezetőivel, holott az Egyesült Államok, az Európai Unió és a legtöbb nyugati hatalom terrorszervezetnek tekinti azt. A török külügyminisztérium vasárnap közleményben jelezte, hogy visszautasítja azt a vélekedést, hogy Izraelről szóló retorikája antiszemita lenne.

„Elutasítjuk az antiszemitizmus alaptalan vádjait, és elutasítjuk elnökünk és országunk elleni rágalmakat és sértéseket” – olvasható a vasárnap kiadott közleményben. „Mindenki számára ismert, hogy Törökország ezen a téren makulátlan – ellentétben sok olyan országgal, amely ma feltétel nélkül támogatja Izraelt.

Az isztambuli Rağmen Sahaf antikvárium belseje (Fotó: Rağmen Sahaf)

„Minden történész által elismert tény, hogy Törökország menedéket nyújtott mindazoknak, akiket az idők folyamán elnyomás ért, beleértve a zsidókat is” – tették hozzá.

1492-ben az Oszmán Birodalom Szultánja, II. Bajazid hajókat küldött Spanyolországba, hogy az onnan száműzött spanyol zsidókat birodalmába szállítsa, ami máig is jelentős szefárd közösséghez vezetett. De a török zsidók is több időszakban tapasztalták az elnyomást, beleértve egy hírhedt adót az 1940-es években és pogromot az 1950-es években, amelyek egy népszerű török Netflixes sorozat témájává váltak.

A helyi zsidó válasz a helyzetre nem csupán sokk és rémület volt. Jacob Behar, egy török zsidó, aki egy boltot tulajdonol a „Zsidóknak belépni tilos” táblával ellátott isztambuli bolt közelében, csalódottságát fejezte ki a tábla miatt, de azt mondta, nem érezte magát veszélyben.

„Ez a tábla nem képviseli a török társadalom általános véleményét” – mondta a JTA-nek. „A családom több mint 500 éve itt él. Még mindig itt lennénk, ha nem éreznénk magunkat biztonságban. Természetesen vannak egyéni dolgok, dehát Izraelben is vannak egyéni dolgok.”