A minap azzal szembesültem, hogy, aki először megy el egy zsidó közösségbe, számos olyan kifejezéssel találkozik, melyet, mi, akik egy ideje benne élünk a zsidó vérkeringésben mindennapi szinten használunk, ám egy kívülről jövőnek egyáltalán nem biztos, hogy egyértelmű, hogy mi mit jelent.

Ezen sorozatban olyan kifejezéseket gyűjtünk össze, melyeket gyakran használunk egy-egy előadás, zsinagógai ima, vagy bármilyen jellegű vallási esemény kapcsán.

Bét midrás/bész midrás: szó szerint „tanház”-at jelent. Számos zsinagóga tanházként is funkcionál.

Talmud: Tulajdonképp egy jegyzőkönyvnek tekinthető, mely 300 év rabbinikus tanítását írja le. A zsidó vallás legfontosabb műve.

Háláchá: Zsidó jog.

Tóra: Mózes öt könyve, mely a világ teremtésével kezdődik. A tóra szó tan-t is jelent.

Mikve: Rituális fürdő. A vallásos zsidó élet elmaradhatatlan “kelléke”. A hagyomány szerint, ahhoz, hogy egy településen vallásos zsidó élet legyen, három dologra van szükség; kóser vágóhídra, zsidó temetőre és mikvére.

Bima: Tóraolvasó emelvény/állvány. Ortodox zsinagógákban a tér közepén, míg más irányzatúakban akár a Tóraszekrény elé is szokás helyezni.

Jesiva (szó szerinti fordítás; ülés): Férfiak vallási tanintézete.

Sulchán áruch (szó szerint terített asztalt jelent): A Joszef Káró rabbi által Cfáton 1563-ban kidolgozott mű a mai napig az egyik legszélesebb körben elfogadott szabálygyűjtemény (vallástörvényi kódexnek is szokás nevezni).

Misna: Tulajdonképp joggyűjtemény, mely különböző vallási kérdéseket vet fel, és nagy rabbik álláspontját ismerteti. Végleges verziójának összeállítása Jehuda Hánászi nevéhez fűződik (időszámításunk szerint 200 körül). A misnának hat rendje van, melyek különböző témákat dolgoznak fel (magvak (mezőgazdasági törvényekkel foglalkozik leginkább), ünnepek, asszonyok, károk, szentségek, tisztasági törvények).