A Top 10 sorozatban olyan magyar településeket mutatunk be, ahova valamiért érdemes ellátogatni zsidó szempontból. Ezúttal az Észak-Alföldet járjuk be. Az osztályozás teljes mértékben szubjektív!

10.Berettyóújfalu: A zsinagóga jelenleg felújítás alatt áll. A II. világháború után az épület állami tulajdon lett, sokáig vasraktárként használták. Jelenleg mind kívülről, mind belülről nagyon sok felújítási munkára van ahhoz szükség, hogy turisztikai célponttá váljon.

9.Kunszentmárton: Az 1911 és 1912 között épült zsinagóga jelenleg Bartók Béla terem (kulturális intézmény). A második világháború után a helyi hitközség megszűnt és az épület pusztulásnak indult, 2000-ben állították helyre.

8.Karcag: A település zsinagógája idén 120 éves. A településen született Mose Hershko (1905-1998), a Nobel-díjas Avram Hershko édesapja, aki a karcagi zsidók történelméről írt könyvét először 1977-ben adták ki. A mű azóta már magyarul is napvilágot látott (címe: A karcagi zsidók története).

7.Szolnok: Az idén 120 éves szolnoki zsinagóga 1940-ig funkciónál eredeti céljának megfelelően (majd 1946 és 1948 között ismét egy rövid ideig). Az épületet a város 1960-ban felújíttatta, azóta galéria működik benne.

6.Nyírtass: A Montreal mellett található Tosh nevű városkát 1963-ban alapította Meshulim Feish (Ferencz) Lowy rebbe, aki Nyírtassról származott. Jelenleg zarándokközpont létrehozásán dolgoznak.

Mátészalkai zsinagóga

5.Mátészalka: Zsinagógája 1857-ben épült, jelenleg is látogatható, azonban eredeti funkcióját sajnos már nem tölti be. Jelenleg kiállítási tér. A zsinagóga udvarát egykor rabbi- és kántorlakás, vágoda volt, ma már csak a rabbiház nyomai láthatóak. Peszách előtt az udvasron sütötték a pászkát. Tony Curtis az egyik leghíresebb mátészalkai származású személy (ő Brooklynban született, édesapja volt mátészalkai), jelentős összeggel finanszírozta a zsinagóga külsejének rekonstrukcióját. Egy időben Adolf Zukor, a hollywoodi filmgyártás egyik alapítója, a városban tanult, emléktáblája megtalálható a zsinagóga külső falán.

4.Debrecen: A helyi az egyik legnagyobb vidéki hitközség, ahol két zsinagóga is látogatható, felújítva (Pásti utca és Kápolnási utca), a mindennapi imákra külön imaterem áll rendelkezésre, ahol tanulásra is van lehetőség. Az 1980-as évek vége óta a kóser vágóhíd kiállítótérként funkciónál.

A felújított kisvárdai zsinagóga

3.Kisvárda: A most is álló, bár már múzeumként működő zsinagóga 1900-ban épült. Közvetlenül mellette található egy kis imaház, ahol megállt az idő az 1960-as,70′.-es években. A II. világháború előtt több, mint 6000 zsidó élt a városban, 1946-ban mindössze 804-en maradtak. 1949-re lélekszámuk tovább csökkent, 650 főre, 1953-ban pedig 355 fő volt a hitközség tagja. 77′-ben csupán 160 zsidó élt a településen, mely hatására a hitközség eladta a nagy zsinagógát, amit jelenleg a Rétközi Múzeumnak ad otthont. Napjainkban nem működik hitközség Kisvárdán, egyetlen zsidó intézmény sem tölti be eredeti funkcióját.

2.Nyíregyháza: A ma is látogatható ortodox zsinagóga 1920-ban épült. Jelenleg a helyi zsidó hitközség működik benne. A második világháború előtt közel 5000 zsidó élt a városban, számuk ma már 50 körülire becsülhető. Egykor számos zsinagóga, imaház, oktatási intézmény, mikve, kóser hentes, sőt zsidó kórház is működött itt. (Aki belemélyedne a helyi zsidóság történelmébe: http://mek.oszk.hu/07900/07980/07980.pdf)

1.Nagykálló: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egykori székhelyén élt és halt meg a csodarabbiként számon tartott Taub Izsák. Jorcájtjakor, ádár hónap 7-én (ez egybeesik Mózes születésének és halálozásának dátumával) tömegesen keresik fel végső nyughelyét. A Kállói Rebbétől származik a vallásos zsidó körökben világszerte ismert “Szól a kakas már” című dal. A művészetek iránt fogékonyak számára is nyújt érdekességet Nagykálló. Ámos Imre festőművész született a településen, kinek számos, híres munkája készült itt.

A borítóképen a Debrecenben található Pásti utcai zsinagóga külseje látható.