A magyar tengerre nem csak a felfrissülést nyújtó víz miatt érdemes ellátogatni. Számos attrakcióval várja a Balaton a zsidó kultúra, hagyomány iránt fogékony turistákat.

“Lepsénynél még megvolt!”- Salamon Béla után mondtuk szabadon minden egyes alkalommal, amikor a Déli-pályaudvarról az egyre ütöttebb-kopottabb MÁV szerelvényekkel közelítettünk a Balatonszéplak alsón található egykori nyaralónkhoz. Lepsénytől már majdnem láttuk a magyar tengert, a vonaton töltött egy óra után szükség is volt a közeledés tudatára, ugyanis a bőrüléshez tapadt izzadt testünk elválasztása az ülőalkalmatosságtól nagy kihívást jelentett, kisebb mértékű fájdalommal járt. De sebaj, Balatonaligánál valóban megpillanthattuk azt, amire előző ősztől vágytunk, a gyönyörű színekben pompázó tavat. Gyerekként nyarakat töltöttem Széplak alsón, ahová azóta is minden évben ellátogatok, megnézem, mi változott a településen és az új tulajdonosok hogyan alakították át nagyszüleim nyaralóját.

Képzeletbeli utazásunkon nem megyünk el Széplak alsóig, Siófokon állunk meg először. A települést “Zsidófoknak” is nevezték az 1920-as években, ugyanis az itt nyaralók 80%-a izraelita volt. Az 1940-es évek elején Siófok lakosságának (kb. 5 000 fő) 10%-a izraelita.

A híres zsidó származású operettszerző, Kálmán (Kopstein) Imre Siófokon született, 1882-ben.  Elemi iskolai tanulmányait a helyi izraelita népiskolában végezte el. 9 éves korában azonban a családnak el kellett hagynia a várost. Születésének 105. évfordulóján 1987-ben, szülőházában, emlékmúzeumot nyitottak a tiszteletére.

Kiállítási tárgyak a Kálmán Imre Emlékházban

A kiállításon Schéner Mihály: A régi siófoki zsinagóga című képe is megtekinthető.

A település első zsinagógáját 1870-ben építették, napjainkban ez  már nem látható. A vészkorszak után a helyi hitközség tagjai rendbe tették a németek által raktárként használt épületet, az utolsó zsidó esküvőt 1976-ban tartották a városban.

Somogy megye egyetlen működő zsinagógáját 1986-ban adták át a városban. Jelenleg nyaranta tartanak az épületben péntek esténként és szombat reggel (9 és 12 óra között) imát. “Az elmúlt években számos felújításon esett át az épület”- meséli Winkler Miksa, a siófoki zsinagóga vallási vezetője. “Tavaly kicseréltük az ajtókat, az elmúlt években a tetőt újítottuk fel, valamint a homlokzatot és az épület belsejét is renováltuk. Terveink szerint idén az ablakokat cseréljük ki.”- folytatta a lelkes ráse kol. 2022-ben július 8-án lesz először alkalma arra a helyieknek és a környéken nyaralóknak, hogy a siófoki zsinagógában imádkozzanak. “Körülbelül 5-6 házaspár akad, akik az egész nyarat lent töltik a Balaton parton és amikor csak lehetőségük van, ellátogatnak hozzánk. A közösség nagyobb része spontán módon szerveződik, mindenkit nagy szeretettel várunk.” – egészítette ki a közösségi vezető. Tavaly nyáron részt vettem az egyik siófoki Szombatfogadáson, felemelő élményt nyújtott, csak ajánlani tudom!

Túránk második állomása az északi parton található Keszthely, Siófoktól 86 kilométerre helyezkedik el. A helyi zsinagóga a Pethő-ház (amit Goldmark-háznak is neveznek) udvarán található. A korábbi imaház helyére építették 1852-ben. A híres zeneszerző, Goldmark Károly 1830-ban született a házban. Az épületet 1993 és 1995 között állították helyre, 1997-ben készült el külső felújítása és belső díszítőfestése. Magyarországon egyedülálló módon 2003 óta Biblia-kert működik udvarán, ahol a Tórában szereplő növényekkel ismerkedhet meg a látogató.

“Keszthely az egyetlen balatoni település, ahol 278 éve létezik Hitközség, de ki tudja meddig”- fogalmazott kissé pesszimistán Rejtő Gábor, a Keszthelyi Hitközség elnöke. “1944-ben Keszthely lakosságának 9%-a (728 fő) zsidó volt, a vészkorszakot 64-en élték túl és mindössze 30-an maradtak a városban. A harminc túlélő egymás között házasodott, tőlük származunk mi.”- folytatta a közösségi vezető. “A ’60-as években a hitközség lélekszáma még 60 felett volt, azóta folyamatosan csökken. Péntek esténként a mai napig összejövünk Szombatfogadást tartani, de szombaton már nem, mert nincs minjen.”- egészítette ki Rejtő.

A keszthelyi zsinagóga belseje. (Rejtő Gábor fotója)

Keszthelyről, a Balaton parttól beljebb látogatunk, 27 kilométert megtéve, következő megállónk Tapolca. A ma is látható zsinagógát 1863-ban avatták fel, majd 1905-ben felújították, kibővítették. A vészkorszak az épületet is nagyon megtépázta. Jelenleg a helyi művelődési központ egyik szárnyaként működik.

Még nem térünk vissza a tópartra, rövid megállót teszünk a Tapolcától 16 kilométerre elhelyezkedő Kővágóörsön. A település zsidó hitközsége 1778-ban jött létre. A ma szinte romként álló zsinagógát feltehetően az 1820-as években építették. A hitközséghez egykor 9 település tartozott, köztük Tapolca is. A II. világháború után az épület üresen állt, majd az 1960-as évektől ÁFÉSZ raktár lett, később a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács tulajdonába került. Az 1980-as években privatizálták. 1985-ben műemlékké nyilvánították, ám a tulajdonosokat nem sikerült rábírni az épület állagának megóvására, így az évről évre egyre romosabb állapotba kerül. A zsinagógával azonos telken állt a rabbi háza, amelyet az 1960-70-es években lebontottak. Néhány évvel ezelőtt civilek alapítványt hoztak létre azzal a céllal, hogy az épületben visszaálljon a vallási élet, zsinagógaként működjön, olvasható a kalizsinagoga.hu oldalon.

Utazásunk utolsó megállója a Kővágóörstől a 32 kilométernyire elhelyezkedő Balatonfüred. A jelenlegi Zsidó Kiválóságok Háza részét képzi a zsinagóga, mely egykor templomként működött, majd 1855-től a református egyház átadta az épületet a helyi zsidó közösségnek, így lett belőle zsinagóga. Egészen 1944-ig rendeltetésszerűen használták. A holokauszt után, sok más zsinagógához hasonlóan, nem volt, aki használta volna. Sokáig raktárként és garázsként, majd 1991-től étteremként funkcionált. Négy évvel ezelőtt a következőket írtuk a Zsidó Kiválóságok Házáról. 2020-ban a füredi zsidó temetőben átadták a Heller Ágnes emlékparkot.

Túránk megtételéhez leginkább az autót és a kerékpárt ajánljuk, vonattal nehézkesebb a közlekedés a fentebb említett települések között. Amennyiben kompra szállunk Szántódon, Tihanynál kötünk ki, mely kilométerben sokkal kedvezőbb.

Bizony, Lepsénynél még megvolt! Ma még láthatjuk az egykor virágzó Balaton menti zsidóság nyomait, ki tudja azonban, hogy meddig marad így.