Három különleges Hágádá
A széder este egyik legfőbb parancsolata, hogy minél szebben és mélyebben meséljük el az Egyiptomi Kivonulás történetét. Az esték forgatókönyve, a Hágádá, sok tízezer kiadást élt már meg.. Nézzünk meg három különlegeset ezek közül.
A világ legrégebbi Hágádája
Körülbelül 850 évvel ezelőtt keletkezett az a Hágádá, melyet Kairóban találtak meg szakadt és eldobott könyvek és tekercsek között. Az ősi Hágádá felfedezését egy véletlennek köszönhetjük. 1859-ben Jacob Saphir adománygyűjtő világ-körüli útra indult, mely egyik állomása Egyiptom volt. A Kairó mellett található fustati zsinagóga teljesen elhanyagolt állapotú volt érkezésekor. Saphir leereszkedett a Zsinagóga alagsorába, ahol felfedezte az azóta, Kairói Geniza néven ismertté vált gyűjteményt, mely körülbelül 400 000 az Ö.való nevét tartalmazó iratot, levelet, könyvet stb. tartalmaz. A Hágádá is köztük volt, melyet pergamenre írtak, ahogy a keletkezés korában szokás volt szefárd körökben. A Könyv Yosef ben Amrom tulajdonát képezte, napjainkban a New York-i Zsidó Teológiai Szeminárium könyvtárában tárolják.
A szívből írt Hágádá
Franciaország náci megszállása után, 1940. június 22-én, a Vichy tábornok vezette új, nácikhoz hű kormány megkezdte a zsidók internálását. Azokét, akik Délnyugat-Németországból és a nácik által nemrégiben meghódított más területekről kerültek Franciaországba. A Vichy-rezsim 6500 zsidót zárt börtönbe ezen régiókból, a délnyugat-franciaországi Pireneus hegységben található Gurs fogolytáborba szállították őket. A háború során több mint 1100 fogoly halt meg a táborban éhezés, betegség és a kiszolgáltatottság miatt; a háború végéig közel 4000 embert deportáltak innen a megszállt Lengyelországba.
1941. peszáchjához közeledvén két fogoly, a hamburgi származású Aryeh Ludwig Zuckerman és a frankfurti Leo Ansbacher rabbi, összeültek, hogy fejből papírra vessék a Hágádát. Ez sikerült is nekik. Később Zuckerman a jom kipuri imákat is leírta.
Ansbacher rabbi rájött arra, hogy sok asszimilált zsidó nem tud héberül olvasni, és ezért latin betűkkel is a lap szélére írták a legismertebb peszáchi dallamokat. Noha a Hágádából csak néhány példányt sikerült sikeresen lemásolni és felhasználni abban az évben, az egyik példányt Shmuel René Kappel rabbi, a délnyugat-franciaországi fogolytáborok kinevezett jóléti rabbija kapta, aki másolás céljából Toulouse-ba vitte a ritka kincset.
Dr. Pinhas Sigmund Rothschild, Gurs egyik túlélője felidézte az 1941-es peszách egyedülálló előkészületeit. „Gurs előtt gondtalan életünk volt a diaszpórában, és nem próbáltuk megérteni vagy emlékezni az Egyiptomból való kivonulás csodájára, a rabszolgaságtól a szabadságig…. A szabadság reménye és a még várakozó nehézségek között ingadoztunk, amikor a táborban kezdtünk készülni az ünnepi hétre.”
A foglyok által megszerkesztett Hágádá jelenléte nagy hatással volt életükre. Az egyik túlélő a következőképp nyilatkozott: “Úgy éreztük, mintha az Ígéret földjéről származó frissítő szellő szállt volna ránk a sivatagon keresztül: Isten keze erejével kivitt minket a rabszolgaság házából.”
Zuckerman és Ansbacher rabbi is túlélte a holokausztot. Ansbacher rabbi Izraelbe költözött, míg Zuckerman 1958-ban bekövetkezett haláláig zsidó tanulmányokat oktatott Brüsszelben. Legfiatalabb fia, Jehosua, rabbi lett, Izraelbe emigrált, családot alapított és a Gurs Hágádá nála lévő példányát a Yad Vashem-nek adományozta.
A Rothschild-Hágádá kalandjai
A világ egyik legkiválóbban illusztrált Hágádájának útja 550 évvel ezelőtt kezdődött Észak-Olaszországban, amikor Moses ben Yekutiel HaKohen megbízta Yoel ben Shimon-t, hogy készítse el a Könyvet. A merész és színes illusztrációkkal díszített Hágádá több mint 150 színes jelenetet tartalmaz a Tórából.
Körülbelül száz évvel ezelőtt vásárolta meg a Hágádát a híres filantróp, Edmund Rothschild, aki a zsidó szent iratok kiemelkedő gyűjtője is volt. Amikor 1934-ben Párizsban meghalt, vagyonát és gyűjteményeit három gyermeke között szétosztották. Legidősebb fia, James, a gyűjtemény legnagyobb részét angliai birtokára vitte, de ismeretlen okokból hat kéziratot Franciaországban hagyott, köztük Yoel ben Shimon híres Hágádáját is, mely a család házában maradt.
A nácik 1940. június 14.-ei Párizsban való megjelenése után egyből a műkincseket- és tárgyakat kezdték el felkutatni. A közelgő fenyegetést érzékelve Edmund második fia, Maurice, egy párizsi bank széfjében rejtette el a kéziratokat. Ám 1941. január 21-én a nácik betörtek a bank széfjébe és elvitték a kincseket. Ezután a Rothschild birtokra mentek, ahol folytatták a zsákmányolást. A megtalált kéziratok között volt James Rothschild illusztrált Hágádája is.
Több százezer könyv és műalkotás mellett Rothschild kincseit Berlinbe küldték, később azonban a németek hatalmas mennyiségű ilyen kéziratot és remekművet ürítettek ki a városból, hogy elkerüljék a szövetségesek által elkövetett légitámadásokban bekövetkezett sérüléseket. Számos tárgyat fedeztek fel amerikai, brit vagy orosz csapatok a háború végén, ezen régiségek egy részét visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak.
1990-ben a vasfüggöny lebomlása után az oroszok visszaszolgáltatták a Rothschild-értéktárgyakat, azonban a Hágádá nem volt közöttük.
Mindeközben (1980) a Yale Egyetem kollekciójába került vélhetően a Rothschild-Hágádá egy példánya, melyet James Rothschild özvegyének adtak Londonban. Az özvegy a ritka kincset végül az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak adományozta 1988-ban.
Felhasznált forrás:
https://www.aish.com/jw/s/Three-Fascinating-Haggadahs-The-Oldest-The-Most-Beautiful-and-The-One-Written-by-Heart.html?utm_source=Jeeng
Kóser peszáchot kíván a zsblog.hu csapata!