Bodrogkeresztúr (vagy, ahogy a külföldiek nevezik; Bogrodkeresztir, Keresztir) minden évben néhány napra úgy néz ki, mintha Izraelben vagy másutt a világon egy vallásos negyedben járnánk. Sok tízezer (főként ortodox) ember látogat el ide a bodrogkeresztúri Steiner Saje csodarabbi sírjához jorcájtjakor (halálozási évforduló).

Jelen írásban leginkább arra keresem a választ, hogy miért látogatnak ennyien a rabbi sírjához, ki volt ő, hogyan lehet megközelíteni a települést, turisztikai szempontból milyen érdekességekkel találkozhatunk még a környéken.

Reb Sájele a szlovákiai Zboróban született 1851-ben. A Bodrogkeresztúrtól 15 kilométerre található Olaszliszkán tanult, Friedmann rabbi mellett. Nagy népszerűségnek örvendett Liszkán, főként szociális érzékenysége, puritán életmódja és látnoki képessége miatt. Sokan arra számítottak, hogy ő lesz Friedmann rabbi utóda, azonban a rabbiválasztás folyamán egyik ellenfele győzedelmeskedett, ezért Bodrogkeresztúrra költözött jó néhány tanítványával.

Tanácsaiért messzi földről felkeresték zsidók és keresztények egyaránt. Nevéhez számos legenda fűződik. A szájhagyomány szerint soha nem aludt, soha nem feküdt le.  Állítólag a rabbi halálakor kigyulladt a helyi zsinagóga, és elégett az az asztal, ahol a rabbi imádkozott korábban, de a könyve megmenekült.

Belföldről és külföldről egyaránt vallásos emberek ezrei igyekszik felkeresni a rabbi sírját. A kőtábla alakú, betonelemekből épült kerítéssel védett, szépen rendbehozott temető a szőlőhegyen található. A legmagasabb ponton nyugszik a nagy rabbi (sírja főlőtt csak a kilátó helyezkedik el), és mintegy körülveszik sírját elhunyt híveinek hantjai. A kőből épült, jó állapotban levő, vaskapus ajtójú, hagyományos kialakítású ohelben (sátor) három sírt találunk. A szépen faragott, festett nagy sírkövek alatt nyugszik középen Reb Sájele Steiner, mellette a felesége, oldalt egy, a helybeliek által nem ismert rabbi. Itt is megtaláljuk a kvitlik bedobására szolgáló nyílást, valamint az elégett emlékmécsesek maradványait.

Az ohel ajtaján kilépve láthatjuk az egész vidék lélegzetelállító természeti szépségeit. A gyönyörű, dombos-völgyes zempléni táj szinte kitárulkozik a látogató előtt. Körben szőlőhegyeket, apró falvakat szemlélhetünk, oldalt a tokaji Kopasz-hegy magasodik. A temetőben sok szép, régi és új sírkő fekszik egymás mellett.

Az első zsidók 1726-ban települtek le a Rákóczi birtokon, amivel szemben kaptak földet a zsinagóga építéséhez. Ez a zsinagóga a Kossuth Lajos utca 57. szám alatt található. Az 1909-ben épült, emeletes, nagy épület az utca vonalánál beljebb, a Bodrog feletti domb tetején helyezkedik el. Az öt-öt nagyméretű, lóhereívben végződő ablak és a törtvonalú manzárdtető különbözteti meg a sima vonalú épületet a többi háztól. Ma igen rossz állapotban, üresen áll.

A volt rabbilakás, Sájele Steiner háza (Kossuth Lajos utca 65.) szinte változatlan formában látható.