1976 és 1983 között katonai junta uralkodott  a dél-amerikai államban. A katonaállam vezetőinek elsődleges célpontjai a zsidók voltak. Sokan náci eszméket vallottak. Meg voltak arról győződve, hogy a zsidók egy második zsidó államot akarnak létrehozni Argentína területének egy részén.  A katonai kormány 7 éve alatt körülbelül 3000 zsidót öltek meg (az egész lakosságot sanyargatták, igaz, a nem zsidók aránya az általuk kivégzettek között jelentősen kevesebb volt a zsidókénál).

Egy zsidó újságíró, Jacobo Timerman a junta rendszer emblematikus figurájává vált. Le akarta leplezni a rendszer működését, ami miatt letartóztatták. Diplomáciai közreműködéssel elengedték, de kiutasították az országból. A junta rendszer megdöntése után tért csak vissza Izraelből Argentínába.

Az időszakban a zsidók közül rengetegen elhagyták az országot, főleg Izraelbe vándoroltak ekkor.

1983-ban választások után Raúl Alfonsín került hatalomra. Az új elnök biztosította az ország  zsidó lakosságát támogatásáról, magas pozíciókba helyezett zsidó személyeket. A következő elnök (1989-től) az arab származású Carlos Saul Menem volt, akitől körülbelül ugyanannyira tartottak a zsidók, mint annak idején Perontól kormányzása kezdetén. Menem többször látogatott Izraelbe, az arab-izraeli békét kívánta elősegíteni, kormányzása alatt antiszemitizmus és rasszizmus elleni törvényt fogadott el az argentin parlament.

1990-ben és 1994-ben terrortámadást hajtottak végre zsidó célpontoknál. Először az Izraeli Nagykövetségen robbantottak, 29 halálos áldozata volt a támadásnak. 1994-ben pedig a főváros Zsidó Közösségi Központjában robbantottak, 85 ember halt meg, több mint 200-an pedig megsérültek.

1999 és 2002 között gazdasági válság rázta meg az országot. A periódus alatt 4400 zsidó alijázott (költözött Izraelbe). Argentínában jelentős az antiszemitizmus, egy kutatás eredménye azt mutatja, hogy a helyiek több mint 80%-a vall antiszemita nézeteket. Sajnálatos módon ezek tettekig is elvezetnek. Nem véletlen, hogy a mai napig jelentős az Argentínából való alijázók száma.

Napjainkban a legtöbb zsidó Buenos Airesben, Córdobában és Rosarioban él. 181 000 zsidó lakosával Argentínában él a legtöbb zsidó a dél-amerikai kontinensen. Az egész Amerikai kontinenst nézve, itt található a harmadik legnagyobb zsidó közösség, a világon pedig ez a hetedik legnépesebb közösség. A dél-amerikai államban élő zsidók 85%-a askenáz.

Buenos Aires közössége

Az argentin fővárosban kb. 20 000 zsidó él napjainkban. Az országban az első hivatalos zsidó esküvőt 1860-bantartották Buenos Airesben. Ekkoriban csak a Nagyünnepekkor volt minjan. Tíz évvel később alakult meg az ország első zsidó hitközsége.

Jelenleg 50 ortodox, 21 konzervatív és néhány reform zsinagóga működik a fővárosban. A Libertad zsinagóga, az ország legrégebbi sülje is itt működik (1932-ben épült).

Érdekesség, hogy itt jelenik meg a világon található jiddis nyelvű újságok közül az egyik (összesen négy van; Tel Avivban, Birobidzsánban valamint Párizsban).

Az országban összesen 70 zsidó oktatási intézmény működik.

Néhány érdekesség

Cesar Milstein, ukrán zsidók gyermeke, aki Argentínában nőtt fel, 1984-ben kapott Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjat (osztott) a monoklonális antitestek felfedezéséért.

Bíró László, a golyóstoll feltalálója (született: Schweiger László József, 1899), aki bár Budapesten született és élt, a vészkorszak elején Buenos Airesbe menekült. Soha többé nem tért vissza Magyarországra. 1985-ben halt meg az argentin fővárosban. Új hazájában annyira tisztelték, hogy 1986-tól, születésnapja, szeptember 29.-e az Argentin Feltalálók Napja.