2025. március 1-én online zsidó irodalomterápiás csoport indul Flódni néven. A hat alkalmas esemény kéthetente kerül megrendezésre, egyenként másfél órában. De mi is az a zsidó irodalomterápia? Miről szól majd ez a csoport? Ezen kérdésekről beszélgettünk Gyarmati Vera, irodalomterapeutával, a csoport megálmodójával, vezetőjével.

Mitől tud zsidó lenni az irodalomterápia?

Az irodalomterápia egy művészetterápiás módszer, mely csoportban zajlik. Jellemzően kreatív írásos feladatokkal, irodalmi szövegekkel és pszichológiai asszociációs kártyákkal dolgozunk. A szövegeket nem elemezzük, hanem azt nézzük meg, milyen érzések mentén tudnak hozzájuk a résztvevők kapcsolódni. Például mely sor érinti meg őket, melyik dühíti fel. Nincs kötelező megszólalás, érvényes az önismereti munka úgy is, ha valaki csak hallgatja a többiek megszólalásait, de az a tapasztalat, hogy a csoportos forma azért is előnyös, mert itt tudnak egymáshoz is kapcsolódni, beszélgetni a tagok.

Különböző irodalomterápiás tematikus csoportok léteznek, nagyon sokszínű a terület. A zsidóság témája a Flódni csoportnál egyrészt már a tagoknál megjelenik, hiszen olyan résztvevőkből áll majd a csoport, akik kapcsolódnak saját zsidóságukhoz, nem feltétlen vallási értelemben. A tematika pedig a minden alkalmon megjelenő irodalmi szövegekből is ered, hiszen olyan zsidó magyar írók írásaival dolgozunk majd, akik éppen arról is leírták érzéseiket, saját zsidó magyar identitásuk hogyan épül fel.

Mi a Flódni célja? Mit kíván a résztvevőknek nyújtani?

Az irodalomterápia egyik alapvető célja mindig az önismeret fejlesztése, hogy jobban rálássanak önmagukra, identitásukra a résztvevők. Egyszerűen fogalmazva olyan kérdéseken gondolkozzanak el, majd szülessenek válaszaik, hogy mit jelent ma zsidó magyarnak lenni, akár vallásosan, akár asszimilálódva. Milyen megéléseik, érzéseik vannak ebben a témában. Mindezt pedig a többi csoporttaggal meg is beszélhetik. Nagyon építő tud lenni a mai elmagányosodott világban, hogy teret találunk arra, hogy egy adott témáról akár különböző megéléseket elmondhassunk. Tehát a másik nagyon fontos segítség a kapcsolódás átélése, a másik helyzetének megélése. Viccesen szólva sokszor arról számolnak be a csoportfolyamat után a résztvevők, hogy szinte ufóként érkeztek a csoportba, majd felszabadította őket a tapasztalat, hogy valójában mindenki ufó. 😀

Így tehát az önismeret fejlesztése, kapcsolódás a fő célok, de például az is fontos hatás lehet, hogy újra visszataláljanak a csoporttagok az olvasás élményéhez, az irodalomhoz. Hiszen nem kell ahhoz elméleti, esztétikai szinten elemezni egy szöveget, hogy átérezzem, felismerjem, én is voltam már ilyen helyzetben. Nekünk irodalomterapeutáknak teljes meggyőződésünk, hogy az irodalom (és bármilyen művészet) segít, pláne, ha még meg is tudjuk vitatni élményeinket másokkal.

Kiknek ajánlja a csoportban való részvételt?

18 év felett bárki csatlakozhat, akinek van egyfajta saját viszonya a zsidóságához, magyarságához. Lehet ez csupán annyi, hogy emlékszik a nagyszülőkkel játszott trenderlire, vagy éppen harmad-, negyed-generációs túlélő, de akár gyakorolhatja vallásként is zsidóságát. Az egyetlen kritérium, hogy legyen kíváncsi önmagára és a többiekre.

Mire elég hatszor másfél óra?

Az irodalomterápia nem pszichoterápia, hanem mentálhigiénés hatású művészetterápia. Így ha valaki például nem mer egyéni terápiába menni, itt kicsit ráláthat, milyen érzés számára, amikor önmagára, élethelyzeteire fókuszál 1,5 órában. Volt már olyan csoporttagom, akinek épp a pszichológusa ajánlotta, hogy jöjjön a csoportba, mert itt megtanulhat másokhoz kapcsolódni, hiszen épp a magány volt  a témája. Sok minden fog történni a 1,5 órában, saját (nem irodalmi igényű) szövegeket is fogunk minden alkalommal alkotni, így a kreatív írás pozitív hatásait is megtapasztalhatják. De a legerősebb élmény a csoporthoz tartozás élménye lehet. A hat alkalom elég ahhoz, hogy egy ívet le tudjunk írni a foglalkozásokkal a zárt csoportban, ez megnyugtató lehet azoknak, akik egy hosszabb, pl: féléves folyamatot túl hosszúnak éreznek. A csoport zárt, így az első alkalom után már nem lehet csatlakozni.

Miért online lesznek az alkalmak és nem személyesen?

Tervezek majd a későbbiekben személyes csoportot is, ugyanakkor első alkalommal a zsidó magyar identitás témája miatt nem akartam kihagyni annak a lehetőségét, hogy nem Budapesten élők is csatlakozhassanak. Hiszen egészen más élmény lehet zsidó magyarnak lenni Amerikában vagy éppen Izraelben.

Tervez-e folytatást a csoportnak?

Jellemzően már 6 alkalom alatt is össze tudnak kovácsolódni közösséggé a csoporton résztvevők, így többféle ötletem van a folytatásra offline és online formában is.

 Korábban is vezetett hasonló tematikájú csoportot?

Rendszeresen viszek irodalomterápiás foglalkozásokat, zsidó tematikájú identitás csoportot még nem vezettem. Ám 15 évet tanítottam magyar nyelv és irodalmat a Scheiber Sándor Gimnáziumban, ahol a kamaszok világra való nyitása miatt sokszor vetődtek fel az identitás kérdései. Így én is nagyon várom, hogy közösen mit alkotunk, mert minden csoport más. Nagyon érdekes a folyamat, hogy hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és az irodalomhoz, hiszen a legfontosabb, hogy megérezzük, számítanak az érzéseink, gondolataink.

További információ: (2) Flódni – Irodalomterápia zsidó magyar identitás fókusszal | Facebook