Az Ukrajnával határos Moldova főrabbija szerint az elmúlt hetekben “széles körű előkészületek” történtek “azzal a céllal, hogy a háborús övezetekből menekülő izraeliek és zsidók ezreit befogadják”, írja a Haaretz.

Moldova kis zsidó közössége bejelentette, hogy buszflottát készített elő a szomszédos Ukrajnából származó zsidók evakuálására az orosz erők csütörtöki inváziója nyomán.

Az Ukrajnától délnyugatra fekvő volt szovjet köztársaságban működő közösség közleményében azt írta, hogy főrabbija, Pinchas Salzman “széles körű előkészületeket tett” az elmúlt hetekben egy orosz offenzívára “azzal a céllal, hogy több ezer izraelit és az ukrajnai háborús övezetekből menekülő zsidót befogadjon”.

“A bevetés részeként készen állunk egy buszflottával, hogy az embereket Ukrajnából Moldovába szállítsuk, élelmiszerkészletekkel, előre kibérelt szállodákkal, valamint további menedékhelyekkel készülünk, hogy több száz embert és orvosi személyzetet tudjunk elhelyezni” – közölte a közösség.

A közösség tagjait a határátkelőhelyekre és a repülőtérre vezényelték, hogy “azonnali sürgősségi segítséget nyújtsanak a menekülteknek”, és “folyamatos kapcsolatban állnak a háborús övezetben található ukrán városok zsidó közösségeivel” – jegyezték meg.

Telefonáló kijeviek, miközben menedéket keresnek egy metróállomáson csütörtökön (Fotó: Daniel Leal/AFP)

A Haaretz nem tudta azonnal megerősíteni a hitközség azon kijelentését, miszerint a közösség összehangolja akcióit az izraeli külügyminisztériummal és a diaszpóraügyi minisztériummal, valamint a Zsidó Ügynökséggel (Jewish Agency) és az amerikai Jewish Joint Distribution Committee-vel. A Zsidó Ügynökség a nyilatkozatról kérdezve azt közölte, hogy “a helyzet rendkívül érzékeny természetére való tekintettel sem tagadni, sem megerősíteni nem tudjuk” a moldovai zsidó közösséggel való koordinációt.

Isaac Herzog izraeli elnök csütörtöki görögországi látogatásán azt mondta: “Természetesen aggódunk az ukrajnai zsidó közösség sorsa miatt és minden lehetséges humanitárius együttműködést fel fogunk ajánlani az ukrán kormánynak, partnerségben és más partnerekkel együtt”.

Csütörtök reggel az izraeli külügyminisztérium bejelentette, hogy izraeli képviselőket küldött több, Ukrajna nyugati határán fekvő ország határátkelőhelyére, hogy megkönnyítsék az Ukrajnában tartózkodó izraeliek távozását. A minisztérium közölte, hogy a nap folyamán még a moldovai Palanca átkelőhelyre is kiküldenek egy képviselőt.

Maia Sandu moldovai elnök csütörtökön közölte, hogy Moldova rendkívüli állapotot vezet be és készen áll a szomszédos Ukrajnából érkező több tízezer ember befogadására.

A régóta dúló orosz-ukrán konfliktus csütörtöki eszkalálódása előtt közvetlenül az ukrán zsidó vezetők nemcsak amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy közösségük tagjai a kiújuló harcok miatt kitelepítésre kerülhetnek, hanem amiatt is, hogy a Kreml antiszemita provokációkkal próbálja meg delegitimálni országukat.

Meir Stambler rabbi, az Ukrán Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a kelet-ukrajnai Dnyipro (Дніпро) városából kedden a Haaretznek nyilatkozva azt mondta, hogy jobban aggódik az orosz ügynökök által elkövetett antiszemita provokációk lehetősége miatt, mint egy teljes körű háború miatt.

“Soha nem aggódtunk a biztonság miatt, de most aggódunk, hogy a helyzet megváltozhat, ezért dolgozunk a biztonsági óvintézkedéseken minden rabbi, közösség, iskola és zsinagóga számára” – mondta a Haaretznek a bevonulás előtt. “Antiszemitákkal vagy fasisztákkal akarják [vádolni] az ukránokat”.

Az orosz média tele volt zsidóellenes üldöztetésről szóló hamis hírekkel a konfliktus első napjaiban, 2014-ben, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy “a reakciós erők, nacionalista és antiszemita erők Ukrajna bizonyos részein zajló tombolása” szükségessé teheti a katonai beavatkozást, a zsidó vezetők pedig a Kremlt azzal vádolták, hogy propagandacélokból antiszemita incidenseket rendez. Nemrégiben vezető orosz tisztviselők azzal vádolták Ukrajnát, hogy “népirtást” hajt végre az ország keleti részén lévő két szakadár szeparatista enklávéban.

Yaakov Bleich ukrán főrabbi kedden a Haaretznek nyilatkozva elmondta, hogy bár Ukrajna sokkal jobban fel van fegyverezve és felkészültebb, mint amikor 2014-ben kitört a konfliktus az oroszokkal, egy komolyabb eszkaláció esetén újabb menekülthullám indulhat meg a harcok elől.

“A zsidó közösségben vannak vészhelyzeti terveink a menekültek befogadására nyugaton, ha az embereknek távozniuk kell. Közösségünk egy nagy komplexumot készít elő a Kijevtől 100 kilométerre nyugatra fekvő Zsitomirban (Житомир) azok számára, akik esetleg önként akarnak távozni és arra az esetre, ha keletről menekültek érkeznének” – mondta. “2014-ben nem volt ilyenünk. Nem voltunk rá felkészülve”.

A csütörtöki invázió a legnagyobb eszkalációt jelenti azóta, hogy az orosz erők 2014-ben annektálták a Krím félszigetet és lázadást szerveztek a keleti Donbasz (Донбас) régióban, amely több mint 14 ezer emberéletet követelt. Ezt követően hatalmas ukrán bevándorlási hullám indult Izraelbe, 2014 és 2018 között 30 ezer ukrán zsidó költözött Izraelbe.