Az Azerbajdzsánban található Qirmizit sokáig a Kaukázus Jeruzsálemének nevezték. Azonban az egykor virágzó közösség ma már csak az emlékekből táplálkozik.

A délnyugat Ázsiában található Azerbajdzsán nagysága és lakosainak száma nagyjából azonos Magyarországéval (86 000 négyzetkilométer, valamivel több mint 10 millió fő). Az ország a Kaszpi tenger partján, Oroszország, Irán, Örményország, Grúzia és Törökország szomszédságában  helyezkedik el. Fővárosa Baku, ahol az össznépesség több mint 1/5-e lakik.

Azerbajdzsán és szomszédai

1881-ben körülbelül 213 ezer zsidó élt a Kaukázus 34 településén. A hegyi zsidókon kívül askenázok, kurd és grúz zsidók is laktak a területen az elmúlt több mint száz év folyamán. Az első zsidó település Kulgat volt, ami a jelenlegi Qirmizitől mindössze pár kilométerre helyezkedett el. Az első hivatalos engedélyt letelepedésre 1742-ben kapták meg az izraeliták, méghozzá Fatali khantól, Quba akkori vezetőjétől.  

Romantika a folyóparton

Qirmizi Quba régióban található. Quba egy település neve is (mondhatni egyik a másik testvérvárosa). A két város között a Kudyal folyó húzódik. Három híd szolgál a két település összekötésére. Az egyik, melyet elzártak a közlekedési eszközök elől, a Szerelmesek hídja. Ez a híd a helyi zsidó társkeresés szimbóluma. A hídon a lányok édesanyjuk társaságában sétálnak, a fiúk pedig a partról nézik őket. Amennyiben megtetszik egy lány egy fiúnak, a szülei felveszik a kapcsolatot a lány szüleivel, hogy megkérjék a kezét. Azerbajdzsánban ez a módszer működik. A folyóparton található az esküvői csarnok, ahol egyéb vallási eseményeket is rendeznek.

Qirmizi, oroszul Krasnaya Sloboda (Vörös Város). Izraelen kívül mindössze két olyan település létezik, melynek lakossága teljes mértékben zsidókból áll, az egyik ilyen Qirmizi (a másik a New York állambeli Kiryas Joel). A város lakosságát mindössze 3-4000 fő közöttire becsülik.

A következő rész itt olvasható.