Ha ma valaki arra adja a fejét, hogy perzsa szótárt vásároljon, kizárt, hogy ne találkozzon Slómó, azaz Hayim Solaymān nevével, hiszen műveit a legrangosabb internetes könyvesboltok a mai napig árulják.

A címben szereplő zsidó úr neve valószínűleg ismeretlenül cseng a fülünkben, Iránban azonban a legismertebb és legelismertebb személyiségek közé tartozik. A közel-keleti országgal kapcsolatban a médiában többnyire csak a nagyhatalmi politikai játszmák tükrében lehet csak híreket lehet olvasni, az ország közelmúltbeli kulturális eredményeit többnyire homály fedi. Az iráni zsidóságról pedig oly kevés ismerettel rendelkezünk, hogy még a számarányukról sem ismerünk pontos adatokat, egyesek 25 000-re, mások 40 000-re teszik a számukat.

A történelem során a perzsák és zsidók viszonya hagyományosan jónak volt mondható. Különösen áll ez az iszlám térhódítása (i. sz. VI. század) előtti időkre, azonban napjainkban – egy népszerű hírportál szavaival élve – csendes ellenszenv mérgezi a zsidó – perzsa kapcsolatokat. Történik mindez úgy, hogy az iráni zsidók egy része körülbelül 2700 éve él a térségben, számtalan szent hely és történelmi esemény köthető az országhoz, többek között Dániel próféta, Habakkuk próféta, illetve Eszter és Mordecháj sírja, azonban vannak az időben hozzánk sokkal közelebb élt személyiségek is, akik a közös kultúra részét képezik.

Hayim Solaymān fiatalon.

Karrier és ami mögötte van

Hayim Solaymān (سلیمان حییم) a huszadik század kiemelkedő szótárkészítője, fordítója, dráma- és esszéírója 1887-ben született Teheránban. Neve többféle átírásban is ismert, családnevét Haïm ~ Hayim ~ Hayyim alakban, utónevét Solaymān ~ Solayman ~ Soleyman ~ Soleiman ~ Sulayman formában is meg lehet találni. Apja, Haim Eshaq paplankészítő volt; a szülei mind kalimik voltak – azaz perzsa zsidók – akik Sirázból (شیراز) vándoroltak Teheránba (تهران). Hayim egy olyan hagyományos perzsa alapiskolában, maktabkhāneh-ban kezdte tanulmányait, melyet – valószínűleg kényszerből – kikeresztelkedett zsidók tartottak fenn, ahol tradicionális zsidó nevelést biztosítottak a diákok számára. Héberül tanult, valamint Hacham Hayim Moreh keze alatt tanult a zsidóságról, majd mikor az elvesztette szeme világát, a Moreh segédjévé vált.

A Moreh egy teheráni születésű kiváló tanár volt, akiről az 1935-ben Teheránba látogató híres földrajztudós Abraham Jacob Brawer így írt: „A héber és a vallásoktatást a legkimagaslóbb szinten űzik Teheránban, köszönhetően Hayim Morehnak. Hiába vakult meg fiatalkorában, az iráni zsidók 60 ezres lélekszámú közösségének legkiválóbb tóratudósa, akinek ima és versfordításait előszeretettel használták szerte az országban. Tökéletesen beszélt héberül, kizárólag olyan helyzetek okoztak neki nehézséget, mikor elkövettem azt a hibát, hogy újhéber szavakat alkalmaztam, mint pl. irgun ארגון (szervezet), melyeket nyílvánvalóan nem ismerhetett.”

Hayim azután az Ettehad középiskolában héberül és franciául tanult, 19 évesen aztán felvételt nyert az Amerikai Főiskolára (későbbi dabirestān-e ālborz), ahonnan kikerülve többen igen sokra vitték az országban. A főiskolán angol és perzsa nyelvet, valamint zenét tanult, majd 1915-ben ugyanitt már oktatóként angolt kezdett tanítani. 1923-ban megházasodott, hat gyermeke született. Nem sokkal később kezdett el dolgozni az első kétnyelvű szótárain, amivel a környezetétől a „szavak mestere” címet nyerte el, majd a fordítástudomány kötötte le a figyelmét.

Később Dr. Arthur Millspaugh, az iráni kormány amerikai pénzügyi tanácsadója tolmácsaként dolgozott évekig, majd a Brit-Iráni Olajtársaság (1908-as megalakulásakor még ezen a néven, majd 1954-től British Petroleum Company (BP) néven ismert, mely a későbbi BP egyik elődje) fordítási osztályvezetője volt egészen az 1950-es évekbeli visszavonulásáig, de szótárain ez alatt az idő alatt is folyamatosan dolgozott.

Az amerikai Hippocrene Books sorozatába tartozó, Hayim Solaymān által szerkesztett szótár 22 500 szócikkben mintegy harmincezer szót és idiómát határoz meg, valamint a perzsa nyelv kiejtésére és átírására vonatkozó útmutatót is tartalmaz.

Potifárné, Eszter, Ruth

Az első kiadott művének az 1928-ban megjelent Yusof va Zoleikha (József és Zulejka) című színdarabot tekinthetjük, mely a Józsefről és Potifár feleségéről, Zulejkáról szól. A darabot eredetileg a főiskola diákjai adták elő, de a mű sikere akkora volt, hogy nem maradhatott az iskola falai között. A színdarabból 1956-ban ugyanezzel a címmel film is készült. Második műve az Ardašir o Ester (Ardasír és Eszter), amely Eszter könyvének történetét dolgozza fel. A színjátékokat mind a teheráni Grand Hotelben mutatták be, 1920 és 1946 között folyamatosan játszották őket. További két műve, a Davud o Goliāt (Dávid és Góliát) valamint a Rut o Na’omi (Ruth és Naomi) is bibliai témákat dolgoz fel – tegyük hozzá, a megjelent kritikák alapján ez utóbbi mű sikere igencsak elmaradt a várttól. Hayim sokszínűségét tovább fokozza, hogy nemcsak a szöveget írta, hanem zenét is komponált, ő felelt a rendezésért, sőt saját maga játszott is darabjaiban.

Az igazi elismertséget hozó művek az általa létrehozott kétnyelvű szótárak voltak, ugyanis ő volt az első komoly szótárkészítő, aki a legátfogóbb kétnyelvű szótárakat próbálta megszerkeszteni. Még az egynyelvű szótárakból is hiányzó kifejezéseknek is utánajárt, gyakran látogatott különböző mesteremberek, iparosok műhelyeibe, beszélgetéseket lejegyzetelve, szerszámok elnevezéseit kérdezgetve. Gyári munkásoktól gyűjtött szakszavakat annak érdekében, hogy a készülő szótár a nyelvhasználat minél szélesebb spektrumát lefedhesse. Az első műve egy két kötetes angol–perzsa szótár volt 1929-31-ben, melyet egy 55 000 szót és 25 000 kifejezést tartalmazó egykötetes angol–perzsa nagyszótár követett.

Hayim Solaymān által szerkesztett, több mint 60 000 szócikket tartalmazó angol-perzsa szótár.

Ezeket követték a perzsa–francia, majd a francia–perzsa, a perzsa–angol szótárak többféle kiadásban is, kisebb-nagyobb méretben, illetve egy perzsa–angol közmondásokat tartalmazó szótár. Elkészítette a héber-perzsa szótárat is, mely 1966-ban Jeruzsálemben jelent meg. A Perzsa Enciklopédia számos zsidósággal kapcsolatos vallási és történelmi szócikkéért is ő felel, de amatőr költőként számos verse is megjelent a különféle teheráni, elsősorban zsidó heti- és havilapokban. Zenei témákkal is foglalkozott, megtanult játszani a perzsa tār nevű hangszeren. Később úgy végrendelkezett, hogy könyvtárát az izraeli Iráni Bevándorlók Szövetsége örökölje.

A hagyaték

Hayim Solaymān 1970-ben, 82 évesen halt meg Teheránban. Számos műve maradt befejezetlen, ezek közé tartozik a perzsa-héber szótár is. Végrendelete alapján a munka befejezése a Teheráni Zsidók Bizottságára (ועד הקהילה ליהודי תהראן) hárult, a szótár szerkesztésére egy külön munkacsoportot hoztak létre, amelyik tovább szerkesztette a szótárat, folyamatosan frissítette és új szavakat adott hozzá hozzá, míg 2014-ben megjelent.

Iránban évről évre tartanak ünnepségeket a tiszteletére. Egy 2014-ben tartott megemlékezésen Gholamali Haddad Adel, a Perzsa Nyelv és Irodalom Akadémiájának igazgatója méltatta Hayimot a perzsa nyelv terjesztésében elért nagyszerű eredményeiért és erőfeszítéseiért. Haddad Adel elmondta, hogy sok korabeli iráni kezdett Haim szótárával angolul tanulni. Mohammad Reza Batebi, egy közismert nyelvészprofesszor az ünnepségen azt mondta, hogy “amit Hayim tett, az meghaladja egy ember erejét és energiáját”, ami a munkájához fűződő mély szeretetét és ragaszkodását tükrözi.

A Teheráni Zsidó Egyesület, amely új tudósokból álló csapatot állított össze, köztük Dr. Younes Hamami-Lalehzar chachamot, Ostad Rahman Delrahimot és Arash Abai mérnököt. Végül 2014. decemberében a Teheráni Zsidó Egyesület kiadta és bemutatta a nagyközönségnek a Hayim Solaymān-féle nagy perzsa-héber szótárt. A háttérben magas rangú kormányzati tisztviselők tisztelegnek. (Fotó: Iranian Front Page)

Siamak Meresedq, az iráni parlament (مجلس) zsidó közösségének képviselője a perzsa nyelvnek a különböző iráni etnikai csoportok közötti szolidaritás megteremtésében játszott szerepéről nyilatkozott. Elmondta, hogy az iráni zsidók nagymértékben hozzájárultak a perzsa nyelv elterjedéséhez, hogy megkönnyítsék az országban a más vallások követőivel való együttélésüket.

Hayim Solaymān életművének hatása még mindig oly erős, hogy a legfontosabb lexikon, az Encyclopædia Iranica 2002-es, róla szóló szócikke Solaymān szótárait a mai napig a legfontosabb és legalapvetőbb, kiváló minőségű műveknek tartja, melyek ismerete elengedhetetlen, az oktatás számára pedig nélkülözhetetlen.

Felhasznált művek:

  • Arató, Mátyás. 2012. Hayim Solaymān. Forrás III. évf./5. sz. (2012. február) p. 8.
  • Asef, Bijan. 2000. “Ostād Soleiman Haïm”, Ofoq-e Binā, Vol II, No X, Tir-Shahrivar 1379 AHS (2000 nyár); és No XI, Mehr-Day 1379 AHS (2000 ősz).
  • Askarieh, Emad. 2014. Jewish Iranian Solayman Haim remembered in Tehran. Iranian Front Page (2014. december 30.)
  • Browne, E. G. 1998. Literary History of Persia, négy kötet.
  • Emami, Karim. 2006. Az past o boland-e tarjome, Vol 1, Tehran; Vol 2 (1385 AHS).
  • Haïm, Dariush, 1999. “Pedaram, Soleiman Haïm”, in: Sarshar, Homa, and Hooman Sarshar (szerk.): Yahudiān-e Irani dar tārikh-e mo’āser (Iranian Jews in contemporary history), Vol III, CA (1999 tél).
  • Rypka, Jan, et al. 1968. History of Iranian Literature (D. Reidel).
  • 7Dorim. Solayman Haim.