Az 1900-as évek elején a legtöbb zsidó Nicosia-ban lakott. 1901-ben a sziget zsidó népessége 63 férfi és 56 nő volt. Theodore Herzl 1902-ben bevezette a Ciprus „zsidó haza” létrehozásának gondolatát (mint láthatjuk ez az ötlet eredetileg nem tőle származott). Ezt az elképzelést röviden ismertették a londoni idegen bevándorlással foglalkozó parlamenti bizottsággal, azonban nem aratott osztatlan sikert a kezdeményezés.

A második világháború és a holokauszt idején Ciprus jelentős szerepet játszott az európai zsidó közösségek életében. A nácizmus 1933-os felemelkedése után zsidók százai menekültek Ciprusra. Az európai koncentrációs táborok felszámolását követően a britek tábort hoztak létre az országban  a mai Izrael területére illegálisan beutazó holokauszt túlélők számára. 1946-tól Izrael Állam 1948-as megalapításáig a britek mintegy 53 000 holokauszt-túlélőt tartottak a szigeten. Miután Izraelt megalapították, a menekültek többsége alijázott. 1951-ben csak 165 zsidó maradt a szigeten, 1970-ben pedig 25 főre csökkent lélekszámuk. 2005-ig nem igazán beszélhetünk zsidó vallási életről az országban. Azóta már Larnacában naponta lehetőség van imádkozásra, kóser étkezésre, oktatásban való részvételre.

Napjainkban egyes becslések szerint körülbelül 350 zsidó család él Cipruson (mások 100 főről beszélnek, de 3 500 fős közösség is szerepel egyes statisztikákban). Többségük az elmúlt években, üzleti tevékenység miatt telepedett le a szigeten. A kile körülbelül fele izraeli, másik fele vagy orosz vagy brit.

Ciprusi-izraeli kapcsolatok

Izrael megalapulásakor Cipruson konzulátust hozott létre. Ciprus 1960-as függetlenné válásakor pedig a Zsidó Állam nagykövetséget nyitott Nicosiában. A két országot azóta is jelentős turisztikai és kereskedelmi kötelékek fűzik egymáshoz. Napjainkban is az üzleti kapcsolatok a dominánsak, de jelentősek az izraeli és ciprusi egyetemek együttműködések is. A nicosiai egyetemen már lehet zsidó tudományokat is folytatni.

Ciprus történelme nem kizárólag zsidó szempontból érdekes. A világon nincs még egy olyan ország, mely egy szigeten terül el, két állam osztozik rajta és egy bizonyos Zöld Vonal nevű határ egyik oldalán euróval, másikon pedig török lírával fizethetünk.