Az interjú második, egyben befejező részében szóba kerül az online-offline világ, a berlini zsidó élet és természetesen a tanítás is.

A koronavírus megjelenése óta Te is egyre gyakrabban vagy látható online. Mik ezek az online projektek? Hány embert érsz el velük? Kiknek szólnak? Tervezel-e még valamilyen online tevékenységet?

A tavalyi évet a talán valaha élt legnevesebb Tóramagyarázó, Rási (1040-1105) kommentárjának szenteltem. Elkészítettem egy számítógépes felület, amivel a videókra rögzíthető, szép, nagy, jól olvasható és kiemelt betűkkel a tórai szöveg és Rási magyarázatai egyaránt (a számítástechnikai apparátus mindenki számára elérhető a Github oldalamon (https://github.com/binyominzeev/video-sefer)).

Igyekeztem heti kb. 3-5 alkalommal nagyjából 30 perces időtartamokra bejelentkezni ezzel, és mindig az éppen aktuális hetiszakaszt tanultuk a legelejéről.

Ezen videókon fellelkesülve megkeresett a MAOIH részéről Cseh Viktor, hogy lenne-e kedvem a MAOIH Facebook oldala számára egy külön programhoz. Megtetszett az ötlet, némi elmélkedés után arra jutottam, hogy tanuljunk Chátám Szofer Tóramagyarázataiból egy válogatást.

Chátám Szoferről azt kell tudni, hogy a 18. század egyik legnagyobb rabbija volt, aki életfeladatának tekintette a zsidó Magyarország felvirágoztatását. A korban óriásinak számító jesivát vezetett, ahonnan az ország minden szegletébe első osztályú Tóratudósokat küldött. Hatása mindmáig érezhető – noha sajnos elsősorban nem Magyarországon, hanem Izraelben és az USÁ-ban, ahová tanítványainak hívei kivándoroltak.

Tórai magyarázatai igen eredetiek és frappánsak, betekintést engednek óriási tudásába és eredeti gondolkodásába. Minden bizonnyal az ő érdeme, hogy Magyarországot lényegében elkerülte a haszid és hagyományos (mitnágéd) zsidóság közötti súlyos konfliktus. Chátám Szofer gondolkodása ugyanis erősen integratív, sem nála, sem a tanítványainál nem jelent ellentmondást a Kabbala, a misztika, filozófia, és a halacha, Talmud világa. Ez visszaköszön a magyarázataiban is, ahogyan ezt hétről-hétre van szerencsénk megismerni.

Nagyon nagy élmény számomra ez a tanulás, és hála a Teremtőnek, követik is szép számmal. Ezért azt gondolom, hogy életem várhatóan hátralévő max. 80-90 évében szeretném azt a jótanácsot követni, hogy minden évben egy másik Tóramagyarázó műveit tanulmányozom – ha van ehhez érdeklődő társaság, az annál jobb és motiválóbb!

Ezen kívül az idei évtől útjára indítottam a Tórai Gyorstalpalót, melyben heti 2 alkalommal 10 perc alatt végighaladunk a Tóra legfontosabb témáin, külön hangsúllyal az összefüggésekre és a mindennapi életünkben is fontos aspektusokra.

A célom ezzel az volt, hogy lehetőséget nyújtsak a Tóra online tanulására kezdőknek (Tórai Gyorstalpaló) és haladóknak (Chátám Szofer hetiszakasz magyarázatok) egyaránt. Legnagyobb meglepetésemre a nézettségi arányok éppen a várakozások fordítottját hozták! Az egyórás, haladó magyarázatokra van több érdeklődő. Elképzelhető, hogy azért, mert az a MAOIH oldalán keresztül kerül bemutatásra.

Aki a számokra kíváncsi: a Chátám Szofer-videók általában kb. 20 darab legalább egy perces megtekintést érnek el, és több mint 100 darab három másodpercest. Ugyanez a Gyorstalpalónál nagyjából a fele.

Nemrég rabbidiplomát szereztél Berlinben, amihez szívből gratulálunk. Milyen az élet Berlinben? Mennyire találtatok olyan közösséget, ahol otthonosan mozogtok? Mennyire befogadóak az ott élő zsidók egy újonnan érkezővel szemben?

Köszönöm a gratulációt! A berlini közösség számunkra roppant kényelmes és élhető. 2000-ben alakult meg itt a jesiva, elsősorban a volt Szovjetunió tagállamaiból ideköltözöttek számára (akik gyakorlatilag a németországi zsidóság 90%-át teszik ki, mivel akik valóban Németországból származnak, azok a háború után nem nagyon kértek ebből az országból).

Akik akkoriban voltak fiatal bóherek, azokból lettek a családok – így alakult meg az a közösség, melynek tagjai vagyunk (Kahal Adass Jisroel), mely szoros együttműködésben él a helyi rabbiképzővel. A jesiva azóta már sajnos nem működik, nem volt továbbá fenntartható, az „utódintézménye” rabbiképző, amibe járok.

Szóval ez a közösség számunkra ideális, kellemes. Noha berlini, tehát a fővárosban vagyunk, mégis egy csendesebb, zöld, családbarát környéken. A fiatal családok számára a legfontosabb intézmény a vallásos óvoda, ami ugyanabban az épületegyüttesben működik.

Szemben vele pedig a kóser bolt, úgyhogy gyakorlatilag sosem kell elhagynunk ezt a viszonylag kicsi területet. Nagy élmény, hogy elmondhatom: én és a hároméves fiam ugyanabban az épületben tanulhatunk, nap mint nap! És jövőre, remélhetőleg a kisebbik trónörökös is beiratkozhat a bölcsibe.

A közösség természetesen abszolút befogadó! A vallásos világban erre azt a (talán jiddis eredetű?) kifejezést szokták mondani, hogy „heimish”, amit gyengécskén úgy fordíthatnánk, hogy „otthonos”, de valójában azt jelenti, hogy amikor két vallásos („heimish”) zsidó találkozik bárhol a világban, akkor megvan közöttük a közös „frekvencia”, és egyáltalán nem érzik idegennek egymást.

Mik a további terveid? Mielőtt elhagytátok Magyarországot, azt mondtátok, hogy vissza szeretnétek költözni, ha megszerzed a képesítést…

Abszolút! Technikailag, a rabbidiploma több részből áll. Fő részét alkotja az iszur veheter (közismertebb nevén: kóserság), melynek része a tejes-húsos elválasztások törvényei, a hús sózása és a tilalmas és megengedett ételek keverékeinek törvényei. Hivatalosan erre adják a „papírt”, és ezt a vizsgát sikerült a közelmúltban teljesíteni.

Ez azonban a gyakorlatban nem elegendő, mert még legalább két olyan fontos terület van, amit behatóan kell a rabbinak ismernie: a szombat és a családi tisztaság (nidá) törvényei. És persze ez sem elég, mert ha „a jó pap holtig tanul”, akkor mit mondjon erre a rabbi? Mi még a túlvilágon is igyekszünk folytatni a tanulást! És persze nálunk nemcsak a rabbik tanulnak.

Szóval ezek a tanulmányok még hátravannak. Hivatalos papír, legjobb tudomásom szerint, ezekre nem jár, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy meg kell tanulni, és ha van rá lehetőség, akkor élünk vele. Várhatóan a következő polgári év (2023) során költözünk vissza Magyarországra.

Utoljára akkor beszélgettünk, amikor az orti.hu-t létrehoztad. Mennyire vagy aktiv ezen az oldalon? Az írást vagy az előadást tartod jelenleg “menőbbnek” a zsidó oktatásban?

Videót vagy hanganyagot felvenni valóban egyszerűbb mint cikket írni. Gyorsabban megvan, és sokkal több információ belepréselhető! Az is jó benne, hogy egyfajta közvetlen érzése van, kicsit olyan mintha egymás mellett ülne a néző és a beszélő. A koronavírust követő karantén és az online tanulási kultúra megtette a hatását. Szívesen néznék erről tanulmányt, de enélkül is feltételezem, hogy legalább 5-10-szeresére nőtt a napi videó feltöltések száma, a tórai tanítások terén, világszerte.

(Egy kis reklám, ha szabad: ajánlom a magyarhidabroot.hu gyűjtőoldal hanganyag és táblázatos nézet funkcióit, ahol számos szerzőtől lehet a videóból automatikusan konvertált hanganyagokat, gyorsan és hatékonyan, zsákszámra „szüretelni”.)

Én is kedvet kaptam, hogy csatlakozzak ehhez a „világmozgalomhoz”, és valóban, ennek köszönhető, hogy az orti.hu aktivitása kissé rapszódikus.

Viszont ha a számokat nézzük, abszolút jogos az észrevétel, több aktivitást kellene mutatnom: annak ellenére, hogy a legutóbbi kb. 3 hónapban nem töltöttem fel új tartalmat, a napi 60 egyedi látogató körüli nézettség fix, és nagyjából minden cikk megtekintése 100 és 300 között mozog. Havonta így megvan a kb. 2400 egyedi látogató.

Szóval köszönöm a kérdést, már el is kezdem az írást és a cikk tervezgetést. A szó elszáll, az írás megmarad! Régen féltem a komment funkciótól, a sok parttalan vitától és sértődéstől, ezért szándékosan letiltottam az oldalról minden kommentet, de erről is megváltozott a véleményem. Ezért mostantól az orti.hu ismét várja az olvasókat, és immár a kommentelőket is!