Amikor Indiáról hallunk, nem feltétlenül a helyi zsidó közösség jut egyből az eszünkbe. Azonban az ázsiai országba már jóval időszámításunk előtt érkeztek izraeliták. A világ második legnépesebb (1,2 milliárd fő) államában elenyésző kisebbség a zsidóság, mindig is az volt, ám ők is nagyon vegyes környezetből származnak. A modern felfogás szerint négy csoportra lehet bontani a Gangesz vidékének zsidóságát.

India nem csak nagysága, lakosainak száma, éghajlata és kultúrája miatt különleges vidék, hanem azért is, mert sokáig brit fennhatóság alá tartozott. A helyi zsidóság szempontjából még inkább meghatározó volt az a tény, hogy az antiszemitizmus egyáltalán nem jellemezte a többségi, hindu lakosságot. Az ősi zsidó lakosok számát nagyon nehéz megbecsülni, ugyanis nem beszélhetünk egységes zsidó közösségről: különböző helyekről különböző korokban érkeztek ide az izraeliták. Egyes közösségek azt állítják magukról, hogy őseik Júda királysága alatt érkeztek, mások az elveszett 10 törzs valamelyikének leszármazottaiként tekintenek magukra.

A legrégebbi zsidó csoportot a cochinok alkotják, akik feltehetően Júdeából érkeztek, és kereskedelemmel foglalkoztak. Ők Kerala városában telepedtek le. Az első hivatalos emlék indiai jelenlétükről i. e. 562-ből származik. A második Szentély lerombolása után (70) sokan menekültek Izraelből a vidékre. A cochinok mindig is jó kapcsolatot ápoltak az indiai vezetőkkel. Az évek elteltével a zsidók egyre több joghoz jutottak, zsinagógákat építhettek, szabadon gyakorolhatták vallásukat.

A Bene (vagy Bné=fiai) Israel csoport eredettörténete szerint 7 zsidó nőtől és 7 zsidó férfitól származnak, akik túléltek egy hajótörést Mumbaitól körülbelül 30 kilométerre délre, 17 vagy 19 századdal ezelőtt. Őket a cochin zsidók vezették be a vallás rejtelmeibe, így zsidóságuk eléggé vitás. Az Izraeli Rabbinátus nem is fogadja el őket zsidónak. 2009 óta vegyes házasságokban élnek Izrael területén, már elismert zsidóként és izraeliként. A Bene Israel tagjai 2 kasztra osztották magukat, akik egymással nem házasodhattak; feketére (kara) és fehérre (gora). Ez utóbbiak úgy vélték, hogy ők a hajótöröttek leszármazottai, míg az előbbiek egy helyi férfi és egy nő kapcsolatából eredeztették magukat. A bene közösség tagjai nem dolgoztak szombaton. Mumbaiban és Penben, valamint számos kisebb településen is voltak zsinagógáik.

Ázsia legnagyobb zsinagógája (Ohel David) Izraelen kívül, Penben található. Mumbaiban még az 1950-es, 1960-as években is virágzó bene közösség élt, egészen addig, míg el nem hagyták otthonukat és ki nem vándoroltak Izraelbe.

Az első bagdadi zsidó, aki Indiába érkezett, Joseph Semah volt, Suratban kötött ki a hajója 1730-ban. Ő és társai zsinagógát és temetőt alapítottak a kikötővárosban, hamarosan azonban a helyi zsidóság jelentős hányada Mumbaiba költözött, ahol új zsinagógát és temetőt alakított ki. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak, hamar a város legprominensebb közösségévé nőtték ki magukat. Filantrópia jellemezte őket, nagyon sok pénzt adományoztak nem kis vagyonukból a városnak közügyek fejlesztésére.

A teljes a cikk a Forrás újság 2016.április-május számában olvasható.