A ChatGPT tavalyi elindulása óta az AI (artificial intelligence), azaz a mesterséges intelligencia alkalmi használata emberek milliói számára jelenti a mindennapi valóságot és az ezzel kapcsolatos diskurzustól „hangos” a digitális világ. Hihetetlenül sok zsidó szemszögből fontos aspektus is felmerült. Benjy Morgan a The Jerusalem Postban megjelent véleménycikke nem kongatja meg a vészharangot.

Az internet történetének leggyorsabban növekvő alkalmazásává vált, két hónap alatt több mint 100 millió felhasználóval. A World of Statistics a ChatGPT növekedését más olyan, a világot megváltoztató technológiai találmányokhoz hasonlította, mint például a mobiltelefonok és az internet.

A mesterséges intelligencia már most is pozitívan formálja világunkat, segíti az egészségügyet, a tudományt és a legalapvetőbb irodalmi feladatokat is. Egy biztos: van miről beszélni. A beszélgetés azonban idejekorán riasztóvá és baljóssá kezdett válni, amint az emberek belegondoltak, mi várhat ránk.

A CNN arról számolt be, hogy a Yale vezérigazgatói csúcstalálkozóján 2023. június elején a megkérdezett vezérigazgatók 42%-a azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia „5-10 év múlva képes lesz elpusztítani az emberiséget”. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a mesterséges intelligencia plágiumhoz, munkahelyek millióinak elvesztéséhez, álhírekhez és további károkhoz vezethet.

Mégis nehéz ezt az új technológiát ilyen határozottan fenyegetésnek tekinteni. Társadalomként fokozatosan megtanuljuk alkalmazni és visszafogni, a jóra fordítani. Maimonidész, minden idők egyik legkiválóbb zsidó filozófusa optimista történelemszemléletet vallott, amely szerint az emberi civilizáció technológiai és vallási fejlődése pozitív irányba halad. Ebből az következik, hogy a technológiai fejlesztések felhasználhatók a világ előremozdítására, így az AI sem lehet más.

Maimonidész egy régebbi típusú iPhone 6-ost használva (Fotó: Rosenberg Mátyás/ZSBLOG + DALL·E 3)

Miről szól a judaizmus

De mindez csak az én gondolataim a jövőről. Mindezen technológiai újításokból fakadó egyértelmű következtetés, de egy konklúzió szerintem már most jól levonható. A mesterséges intelligencia egyik aspektusát szembe kell állítani a judaizmussal és hangsúlyozni kell, miről is szól a judaizmus.

A mesterséges intelligencia ugyanis már eleve veszélyt jelent valóságélményünkre. Megvan benne a lehetőség, hogy eltorzítsa a világról alkotott valódi felfogásunkat és megértését. A technológia valóságosnak tűnő (ún. deep fake) hamisítványokat generálhat, és meggyőző, mégis fiktív történeteket szőhet. Egyre nehezebb felmérni, hogy melyik információ valódi és mi torz: az igazság és a hazugság határait a gépek elmossák.

A mesterséges intelligencia algoritmusai tovább fenntarthatják azokat az úgynevezett visszhangkamrákat, amelyekben a digitális életünket éljük, megerősítve meglévő hiedelmeinket, és elszigetelhetik az egyes társadalmi alcsoportokat az övéktől különböző politikai, társadalmi, tudományos stb. csoportoktól és az azokban uralkodó véleményektől. A mesterséges intelligencia által vezérelt platformok a legmélyebb érdeklődési köreinkre és elfogultságainkra késztethetnek bennünket, elhomályosítva a minket körülvevő világ teljesebb képét.

Ezzel szemben a judaizmus egy olyan értékrend és életstílus, amely arra kényszerít bennünket, hogy megfelelően, őszintén és holisztikusan foglalkozzunk a minket körülvevő világgal. Számos parancsolata áthatja életünket. A zsidó életmód arra késztet bennünket, hogy a napi, heti és éves időmúlásra összpontosítsunk, és figyeljünk az életünk minden aspektusára.

Ortodox zsidó férfiak reggeli ima során egy űrhajó zsinagógájában (Fotó: Rosenberg Mátyás/ZSBLOG + DALL·E 3)

Az áldások elmondása arra késztet bennünket, hogy értékeljük az elfogyasztott ételeket. A napi három ima lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan, naponta háromszor kifejezzünk hálát megélhetésünkért és kognitív képességeinkért. A Zsoltárok egyik verse (34:7) leírja, hogy „az Ö-való angyalai körülvesznek minket” (חנה מלאך־יהוה סביב ליראיו ויחלצם); Maimonidész ezt a sort úgy értelmezi, hogy az életünket körülvevő micvákat jelenti.

A közösségi élet, a szombat, a jótékonykodás és a megemlékezések arra kényszerítenek bennünket, hogy a való világban éljünk, teljes mértékben foglalkozzunk másokkal, múltunkkal és önmagunk olyan aspektusaival, amelyekhez egyébként nem nyúlnánk hozzá.

A mesterséges intelligencia veszélyeztetheti a körülöttünk lévő külvilággal való kapcsolatunkat, de a judaizmus visszakapcsolhat bennünket. A jövő fényes, de a jelen is az lehet.