A Törökországtól délre, Szíriától és Libanontól nyugatra elhelyezkedő Ciprus, a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Egyes történészek szerint zsidók már a harmadik században is éltek a szigeten, jó kapcsolatot ápolva más vallási nézeteket vallókkal. Napjainkban a félig görög, félig török államban nagyon megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy hány zsidó is él.

Egyes források szerint már a Római időkben legalább 3 Cipruson található településen működött zsinagóga (Golgoi, Lapethos és Constantia-Salamine városában). Ezen időszakban a ciprusi vezetők próbálták rábírni a zsidókat, hogy térjenek át a kereszténységre. A ciprusi zsidók 117-ben a helyiekkel szövetkezve fellázadtak a Római Birodalom helytartói ellen, mely csatából végül vesztesen kerültek ki. Ennek az lett a következménye, hogy tiltották számukra azt, hogy területet vásároljanak a szigeten, e korlátozást azonban néhány éven belül visszavonták. Ezután néhány nyugodt évszázad következett a ciprusi zsidók életében, mely hatására virágzott és szaporodott a közösség. A XII. és a XV. század között több zsidó élt Cipruson, mint bármely másik görög szigeten. I. Péter király a XIV. században egyenlő bánásmódot garantált a zsidóknak, mellyel számos egyiptomi zsidó letelepedését segítette elő. A XVI. században Ciprus az Oszmán Birodalom részévé vált és így a zsidók szerepe is megváltozott.

1878-ban Ciprus Brit Fennhatóság alá került, függetlenségét csak 1960-ban nyerte el. A 19. század végén és 20. század elején az európai zsidók többször is megpróbáltak Cipruson telepedni. Leginkább az akkori Erec Jiszraelbe való lehorgonyzás problematikus jellege miatt. Az első ilyen jellegű kísérletre 1883-ban került sor, amikor több száz orosz telepes vonult Oridesbe, Pápho közelébe. 1885-ben 27 román család telepedett le a szigeten gyarmatosítókként, de nem sikerült közösségeket létrehozniuk. A román zsidók 1891-ben ismét földet vásároltak Cipruson, bár nem vándoroltak be az országba.

1897-ben tizenöt orosz család Walter Cohen vezetésével alapított egy kolóniát Margo-ban a londoni Ahavat Cion és a Zsidó Gyarmati Szövetség (JCA) segítségével. 1899 augusztusában Davis Trietsch, a bázeli harmadik cionista kongresszus képviselője, felvetette, hogy Cipruson is létrejöhetne a Zsidó Állam. Noha a tanács elutasította javaslatát, Trietsch kitartott, két tucat román zsidót meggyőzve a földre való bevándorlásról. 1900-tól kezdve, a JCA támogatásával, ezek a telepesek gazdaságokat hoztak létre Margo, Kouklia és Cholmakchi településeken. Az I. világháború után Margo második generációs lakói a mai Izrael területére költözött és 1928-ban a JCA megszüntette tevékenységét Cipruson.

Folytatjuk…