Hurrá nyaralunk sorozatunk ezen részében Montenegró és Szerbia zsidó vonatkozású rövid bemutatására kerül sor.
A 2006-ban függetlenné vált Montenegróba, ahol mindössze 650 000-en laknak és összesen 13 ezer negyzetkilométer területű, évről évre több turista látogat Magyarországról, ez egyrészt közelségének, másrészt természeti szépségének és tengerpartjának köszönhető. Napjainkban már rövid repülőúttal is eljuthatunk Budapestről Podgoricába, a fővárosba.
Montenegróban található a világ egyik legkisebb zsidó közössége, mindössze 100 aktív tagja van. Az államban élő zsidók számát pedig 4-500 körülire becslik, ami a 650 000 lakosú országnak nagyon minimális hányada.
A vallásilag aktív 100 fő minden ünnepet megtart, azonban jelenleg zsinagóga nincs az országban. 2017 decemberében Podgoricában tették le a leendő zsinagóga alapkövét, melyre a területet 2013-ben a montenegró-i kormány adományozta a hitközségnek. Jelenleg egy magánlakáson imádkoznak a helyi zsidók.
A montenegróiak és a helyi zsidók között teljesen barátságos a hangulat, antiszemitizmusnak nyoma sincs az országban. Kóser étterem és bolt sem működik az országban.

A Montenegróval néhány éven keresztül (2013. február-2016. május) államszövetségben álló Szerbiában becslések szerint 1700 zsidó él. Az ország egyetlen, ma is működő zsinagóga Belgrádban található (“Sukkath Shalom”) (a második világháború előtt még három zsinagóga volt a városban), melynek rabbija helyi születésű és sachterként (zsidó mészáros) is tevékenykedik. Az imahelyet a holokauszt évei alatt fegyverraktárként használták.

A főváros közelében, Dorcolban, a Duna partján található az egykori gettó területe, ahol nem igazán találkozhatunk arra utaló jelekkel, hogy az itt lakók jelentős része egykor zsidó volt. Az egyetlen látható nyoma, az 1908-ban épült mór stilusú zsinagóga helyén álló Galéria mellett található emlékmű.
Az országban jelenleg nem működik zsidó oktatási intézmény, zsidóságról a gyermekek a zsinagóga Talmud-Tóra oktatásán tanulhatnak. Felnőttek részére a helyi hitközség héberoktatást biztosít.
Belgrádban Zsidó Történeti Múzeum is működik, melyet 1948-ban alapítottak. Számos, ma már nem működő zsinagógát is megtekinthetnek az országba érkező túristák. Az egyik legjelentősebb az Újvidéken található Baumhorn Lipót által tervezett, mely manapság már csak kulturális eseményeknek ad otthont, a másik említésre méltó egykori imaház Szabadkán kereshető fel.

A szabadkai zsinagóga

A belgrádi zsinagóga épületében kóser konyha működik, külön kóser étterem nem található az államban.