Az Izraeli Demokrácia Intézet (Israel Democracy Institute – IDI) által készített felmérés, amely az izraeli állampolgárok vallásosságról és az államról alkotott nézeteit vizsgálta, azt is megállapította, hogy a nem ortodox betérésekről igencsak megoszlanak a vélemények.

A zsidó izraeliek túlnyomó többsége nem tekinti zsidónak a zsidó apától és nem zsidó anyától származó gyermeket – ez az álláspont az egy évtizeddel ezelőttihez képest merevebb –, míg 44 százalék nem ismeri el a nem ortodox (pl. reform, maszorti, neológ stb.) betéréseket.

Ezek a jeruzsálemi székhelyű Izraeli Demokrácia Intézet kedden közzétett felmérésének legfontosabb megállapításai, amelyek szerepelnek az izraeli vallásosságról és államról szóló, a maga nemében első jelentésben, írja a Haaretz.

A múlt hónapban végzett felmérés szerint a izraeli zsidóság 70 százaléka nem fogadja el a patrilineáris (apai ágú) leszármazást, míg 26 százalékuk igen (a többieknek nem volt egyértelmű véleményük). A reformmozgalom, az Egyesült Államok legnagyobb felekezete 1983 óta fogadja el az apai ági leszármazású zsidókat, ezt azonban sem a konzervatív, sem az ortodox felekezetek nem teszik meg.

Haredi (vallásos) zsidóknak fenntartott szeparált strand férfiak számára megnyitott időszakban Tel-Avivban 2007-ben (Fotó: Rosenberg Mátyás/ZSBLOG)

Az apai ágon zsidók a visszatérési törvény értelmében bevándorolhatnak ugyan Izraelbe, de az ortodox vezetésű főrabbinátus nem ismeri el őket zsidónak, így nem köthetnek legálisan házasságot az országban.

Az izraeli zsidók 70%-a nem fogadja el a csak apai ágú zsidó származást; megosztottak a nem ortodox betérés kérdésében: 40% elfogadja, 44% nem.

Több mint 12 év után ez az első alkalom, hogy az Izraeli Demokrácia Intézet megkérdezte az izraelieket az apai ági leszármazással kapcsolatos hozzáállásukról. Legutóbb 2009-ben a válaszadók 40 százaléka mondta azt, hogy zsidó apa és nem zsidó anya gyermekét zsidónak tekintené.

A legutóbbi felmérésben még az izraeli szekuláris (nem vallásos) zsidók körében is 50 százalék azoknak az aránya, akik nem hajlandók elfogadni az apai leszármazást, szemben a 44 százalékukkal, akik ezt megtennék.

Az eredmények ambivalensebb hozzáállást sugallnak a nem ortodox betérésekkel szemben. A megkérdezettek 44 százaléka mondta, hogy nem ismeri el a nem ortodox betéréseket, míg 40 százalék igen, további 16 százalék pedig nem tudta eldönteni a kérdést. A 2009-es felmérésben 48 százalék ismerte el a nem ortodox betéréseket.

A legutóbbi felmérésben a izraeli szekuláris zsidók 67 százaléka ismerte el a nem ortodox betéréseket. A nem ortodox mozgalmak által betérített emberek a visszatérési törvény alapján jogosultak Izraelbe bevándorolni. A helyzet fonákságát jelzi, hogy bár a nem ortodox betérteket a népességnyilvántartás zsidóként tartja nyilván, a főrabbinátus nem ismeri el őket zsidóként.

A Mahane Yehuda piac (שוק מחנה יהודה) Jeruzsálemben a szombat beállta előtt 2008-ban (Fotó: Rosenberg Mátyás/ZSBLOG)

Bár az izraeli zsidók közel 80 százaléka nem vallásos, 65 százalékuk mégis a vallásos temetést részesíti előnyben – derült ki a felmérésből. További 12 százalék a polgári temetést, 5 százalék pedig a hamvasztást részesítette előnyben.

A jelentés, amely külön fejezetet tartalmaz a szombattartásról, megállapította, hogy bár a nemzeti és önkormányzati törvények számos tevékenységet korlátoznak a zsidó pihenőnapon, a legtöbb kulturális intézmény nyitva van, még a zömében vallásos lakossággal rendelkező Jeruzsálemben is.

Az eredmények szerint a mozik 98 százaléka, a múzeumok 82 százaléka, a kulturális központok és színházak 52 százaléka, a bevásárlóközpontok 26 százaléka nyitva van szombaton.

Szombaton is nyitva tartó élelmiszerárus Jeruzsálem óvárosának északkeleti részén fekvő muszim (arab) negyedében 2008-ban (Fotó: Rosenberg Mátyás/ZSBLOG)

A 2913 működő izraeli buszjárat közül 284 (10%) közlekedik szombaton. Ezek két csoportra vannak osztva: 210 vonal (7%) sűrűn jár a szombaton is, 74 vonal (3%) pedig csak röviddel a szombat kezdete után vagy röviddel a szombat vége előtt működik.

A szombaton üzemelő vonalak 13%-a halad át zsidó településeken. Szombaton a legtöbb buszjárat arab vagy vegyes városokban működik: a járatok 37%-a arab településeken, 42%-a pedig vegyes városokban üzemel. A vegyes városokban közlekedő buszok 67%-a Kelet-Jeruzsálemben, a többi pedig főleg Haifában és Nof HaGalilban (13%, illetve 12%) található.