Az UNESCO világörökség listáján jelenleg 1154 “látványosság” található, melyeken a világ 167 országa osztozik. A lista 897 kulturális, 218 természeti és 39 úgynevezett vegyes nevezetességet rejt. Nem nagy számmal (22), de azért akadnak olyan helyek a listán, melyek a zsidósághoz köthetőek- vagy teljesen, vagy részben. Ezúttal Lengyelországba látogatunk, ahol két ilyen helyszínt találunk a listán.

Krakkó történelmi központja, Lengyelország

Az 1257-ben alapított település jelentőségét, amely egykor Lengyelország fővárosa volt, bizonyítja városi elrendezése, számos temploma és kolostora, impozáns középületei, középkori városfalainak maradványai, palotái és sorházai. Ezek közül sokat neves építészek és kézművesek terveztek és építettek. Ennek a városi komplexumnak az értékét a különböző korszakokból származó, eredeti formájukban és autentikus berendezéseikkel megőrzött műemlékek rendkívüli sűrűsége határozza meg.

A Wawel-hegy, Krakkó történelmi központjának meghatározó eleme, egykori királyi rezidencia és nekropolisz, amely a középkori és kora újkori Európa dinasztikus és politikai kapcsolatait bizonyítja. Kazimierz középkori városa is a világörökség része, amely magában foglalja Stradom külvárosát (1335-ben alapították), a katolikus és a zsidó hit, valamint a hozzájuk tartozó kultúrák és szokások alakították.

Kazimierz

Az évszázados előítéletek, vádemelések és politikai kudarcok ellenére semmi sem tudta kiszorítani Kazimierzből a zsidó lakosságot. Az évszázadok során felépítették életüket, miközben vallási és egyéb szabadságjogokat szereztek.

A világháborúk közötti években (1918-1939) sokan tudományos, oktatási és kulturális tevékenységet folytattak, sőt a helyi politikában is részt vettek. A második világháború és a holokauszt azonban katasztrófát jelentett Kazimierz lakosai számára, amely a jogok fokozatos csökkentésével kezdődött és leggyakrabban a halállal tetőzött. Kazimierz lakosságának csak 10 százaléka maradt életben. Ma ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt zsidó negyed Európában.

Látványosságok a negyedben

A régi zsidó város utcái még mindig a múltra emlékeztetik az itt barangolókat. Kazimierzben hét zsinagóga található, de csak egy van még használatban.

Régi Zsinagóga

A zsinagógát a 15. században építették, és sokszor átalakították. Ez a legrégebbi fennmaradt zsinagóga Lengyelországban. A második világháború alatt a nácik raktárként használták az épületet, és a legtöbb műalkotást és zsidó ereklyéket kifosztották a második világháború alatt. Ezt követően a zsinagógát átalakították, és ma a Zsidó Történeti Múzeumnak ad otthont, amely liturgikus tárgyak, ősi Tóratekercsek, textíliák, edények, és sófárok gyűjteményeit, valamint a krakkói zsidóság történetét bemutató fényképeket, dokumentumokat és műalkotásokat tartalmaz.

Remuh Zsinagóga és régi temető

Ezt a zsinagógát 1553-ban alapította Israel Isserles. Családjával együtt a zsinagóga melletti temetőben nyugszanak. A temetőt 1551 és 1800 között használták. A zsinagógát és a temetőt is a nácik pusztították el a második világháború alatt; a zsinagógát azonban átalakították és ma is használják.

Az 1950-es években a temetőt régészek tárták fel, akik több száz sírkövet találtak az 1550-es évekből.  Mára 700 sírkövet állítottak fel újra.

Bociana vagy Popper zsinagóga

Ezt a zsinagógát 1620-ban építette egy gazdag kereskedő, napjainkban már nem használják vallási célokra. Teljes belső díszítése megsemmisült a holokauszt idején.

Tempel zsinagóga

1863-ban építették a zsinagógát. Azóta számos alkalommal átalakították.

Magas zsinagóga

1556 körül épült. Felépítése a velencei gettóban létesített imatermekhez hasonlítható, ahol lakóházak emeleteit építették be, hogy zsinagógaként szolgáljanak. A II. világháború után raktárként működött. 1966-ban az épületet a kormány átadta a Pracownia Konserwacji Zabytkównak (Örökségvédelmi Stúdió). 2008-ban a Magas zsinagóga épületét a krakkói zsidó vallási közösség teljesen visszaszerezte. Jelenleg az egykori fő imatermet bocsátották a látogatók rendelkezésére. A zsinagóga épületének negyedik emeletén található a Towarzystwo Społeczno-Kulturalne Żydów w Polsce (Zsidó Társadalmi-Kulturális Egyesület) krakkói kirendeltsége.

Kupa zsinagóga

A zsinagóga a 17. század végén épült. A második világháború után pászkagyárrá alakították át.

Izaak zsinagóga

A kora barokk stílusú épületet 1644-ben nyitották meg. Jakubowicz Izaak kereskedő alapította, aki egyben a Kazimierz’s kehilla (testület, közösség) elnöke volt.

A zsinagógákon kívül mikve és temető is található az egykor virágzó zsidó életnek otthont adó városban.

Bár nem tartozik a világörökséghez, meg kell említeni Oscar Schindler gyárát, mely a Visztula túlpartján található. Ma már nem gyárként, hanem múzeumként funkciónál.

Auschwitz Birkenau, Lengyelország

Auschwitz Birkenau volt a legfőbb és leghírhedtebb a hat koncentrációs- és megsemmisítő tábor közül, amelyet a náci Németország hozott létre a Végső Megoldás politikájának végrehajtására, amelynek célja a zsidó nép tömeges meggyilkolása volt Európában. A náci német megszállás alatt Lengyelországban épült, kezdetben lengyelek koncentrációs táboraként, majd később szovjet hadifoglyok számára, hamarosan számos más nemzetiség börtönévé vált. 1942-1944 között ez lett a  tömeges megsemmisítő tábor, ahol a zsidókat faji alapon kínozták és gyilkolták meg. A több mint egymillió zsidó férfi, nő és gyermek, valamint több tízezer lengyel áldozat tömeges meggyilkolása mellett Auschwitz több ezer roma és szinti, valamint több európai nemzetiségű fogoly faji meggyilkolásának táboraként is szolgált.

A táborok élénk tanúi az antiszemita és rasszista náci politika gyilkos természetének, amely több mint egymillió ember megsemmisítéséhez vezetett a krematóriumokban, akiknek 90%-a zsidó volt.

Felhasznált források:

https://whc.unesco.org/en/list/?search=jewish&order=country

https://gwzkrakow.pl/en/services/synagogues/

https://www.jewishvirtuallibrary.org/krak-oacute-w-poland-jewish-history-tour#10

A borítókép a Kazimierzben készült.