Mexikó a világ 14. legnagyobb és 11. legnépesebb állama (kb. 120 millió fő). Napjainkban a helyi zsidóság nem éri el a népesség egy százalékát sem, azonban ez az egyik a diaszpórában található izraelita közösségek közül, ahol a zsidóság lélekszámának növekedése prognosztizálható.

Herman Cortes 1521-ben foglalta el Mexikót, számos „titkos” zsidó katonája kíséretében, ők az úgynevezett conversosok, kényszerrel keresztény hitre áttért zsidók. Ez időben a zsidó vallás tiltva volt Spanyolországban, ezért sok izraelita kerekedett útra és Nueve Espanába (Új Spanyolország), azaz Mexikóba vándorolt, annak reményében, hogy itt igazi zsidó életet tudnak majd élni. Mexikó első spanyol vezetője, Antonio de Mendoza, történészek szerint szintén conversos volt.

A spanyol inkvizíció, mely tiltotta a zsidó vallás gyakorlását, 1571-ben terjedt el Mexikóban is. Az üldöztetések elől sok mexikói izraelita Peruba menekült, azonban sokan nem féltek a kivégzésektől, és Mexikóban továbbra is gyakorolták hitüket. 1606-ban a spanyol király egy rendeletet küldött Mexikóba, mely szerint szabadon kell engedniük a bebörtönzött conversosokat. Ebből is látszik, hogy a közép-amerikai ország inkvizíciója a spanyol közelébe sem ért. A XVII. század első felében egyre több és több új conversos érkezett Mexikóba, főként Mexikóvárosba, Acapulcóba, Veracruzba és Campechéba. Azért e városokba, mert ezekben adódott a legtöbb lehetőség a kereskedelemre. 1642 és 1649 között a conversosok és a kriptozsidók egy újabb inkvizíciót szenvedtek el, például koholt istenkáromlásokért és erkölcsi jogsértésekért hurcolták meg őket. Ezután a teljes gyarmatosítás időszakában sem Spanyolországba, sem a fennhatósága alá tartozó területekre vallásgyakorló zsidó nem léphetett be.

Egy figyelemre méltó történet az Új Leóni Királyságból

II. Fülöp spanyol király megalapította az Új Leóni Ki­rály­­ságot (1582), melynek kormányzójává Don Luis de Car­vajalt nevezte ki. Carvajal conversosok leszármazottja volt. Az új királyság területén Carvajal örömmel fogadta a zsidókat és keresztényeket egyaránt, a helyiek 75%-a con­versos volt. Unokaöccse, Louis Rodriguez Carvajal, nem titkolta zsidó mivoltát a királyságban, sőt másokat is ar­ra biztatott, hogy vállalják fel származásukat. 1589-ben azonban a Carvajal családot üldözni kezdték nyílt vallásgyakorlásuk miatt, a mexikói inkvizíció egyik első áldozataivá váltak. Sajnálatos módon a Carvajal família tagjait vagy máglyán égették el vagy a börtönben haltak meg.

A cikk eredeti verziója a Forrás újság 2016. május-júniusi számában olvasható.