Zsidó élet Rióban a XIX. századtól napjainkig

Az első, ma is létező közösségi szervezet, az União Shel Guemilut Ḥassadim, az 1840-es, 50-es években alakult meg, Marokkóból származó zsidók kezdeményezésére. 1867-ben létrehozták a Alliance Israélite Universelle szervezetet, majd 1873-ban a Sociedade União Israelita do Brazil-t, mely főleg vallási és jóléti tevékenységet végzett egészen 1893-ig.

1889-ben, a Brazíl köztársaság kikiáltásának évében, 200-ra becsülték a Rio de Janeiróban élő zsidók számát. 1900-ban már két zsinagóga működött a nagyvárosban, az egyiket észak-afrikai bevándorlók alapították, a másikat pedig nyugat-európai származásúak. Az 1900-as években a bevándorlás új hullámával találkozhatunk, az első Világháború végére a városban élő zsidók számát már 2000-re becsülik.

Az első világháború után ismét sok zsidó érkezett Rióba, ahol egyre nagyobb közösség fogadta őket, jól működő intézményrendszerrel, egyre sokrétűbb szociális élettel. A többségi társadalomba is könnyedén sikerült integrálódniuk a helyi izraelitáknak. A cionista mozgalom nagyon erősen jelen volt a kor Rió De Janeirójában.  Az 1910-es, 20-as évekre külön szervezetek jöttek létre az Európából érkező menekültek segítésére. 1923-ban Zsidó Nőegyletet és gyermekotthont, 1937-ben korházat, 1963-ban pedig idősek otthonát alapított a helyi közösség.

A második világháború idején több intézményt hoztak létre a háborús áldozatok megsegítésére. Az ismert író, Stefan Zweig 1936-ban érkezett Brazíliába, ahol egyből csatlakozott a helyi zsidó közösséghez. Egy itt megjelent könyve, a Brasil, país do futuro (Brazília, a jövő országa) nagy sikert aratott. Sajnálatos módon 1942-ben az író és felesége egyszerre követett el öngyilkosságot, mely a zsidó közösségen kívül az egész brazil társadalmat megrázta.

A zsidó közösség szociális és kulturális központja a belváros és a kikötő közelében, a Praça Onze-ban alakult ki, ahol a jiddiskeit az élet minden területén megmutatkozott egészen az 1950-es évekig, amikor sokan más városrészekbe költöztek. A zsidó sajtóban a jiddis nyelv dominált, olyan újságok jelentek meg, mint a Dos Yidishe Vochenblat, a Yidishe Presse és a Brazilianer Yidishe Tzaytung, ezek mellett a portugálul megjelenő hetilapot, a Aonde Vamos?– t (Hova menjünk?) és az O Reflexo-t (Viszahatás) is meg kell említeni.

1979-ben Rió polgármesterévé, a zsidó származású gyárost, Izrael Klabint választották. 2005-ben a FIERJ (Federação Israelita do Estado do Rio de Janeiro) 80 tagszervezettel rendelkezett, amiből 30 zsinagóga, 5 iskola, 4 egyéb informális oktatási intézmény, ifjúsági mozgalmak, cionista nőszervezetek valamint sport és kulturális egyesület. A 30 zsinagóga minden vallási irányzatot képvisel, az ultra-ortodoxtól a liberálisig nagyon széles a választék. Rió államban számos kóser bolt és étterem található, melyeket brazil zsidók üzemeltetnek.

Rió de Janeiro államban Rión kívül három másik városban található jelentős zsidó közösség. Niterói-ban 1916-ban alakult hitközség. Itt is található zsinagóga, iskola, kulturális és közösségi központ. 1947-ben kapta meg a városi rangot Niterói, akkor 300 zsidó család lakott ott, többségük azóta nagyvárosokba költözött. Egy másik kicsi közösség az államban, Petrópolis városában található, a tengerparton. Jelentősége abból adódik, hogy jesiva működik a településen. Campos-ban 1929-ben jött létre hitközség, 40-50 család kezdeményezésére.

Az antiszemitizmus alacsonynak mondható Brazíliában. Nagyon ritkán fordul elő nyíltan. Ez az ország szigorú törvénykezésének köszönhető, mely mindenfajta rasszista megnyilvánulást szigorúan büntet. A helyi törvények 2-től 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik rasszista, antiszemita eszméket terjesztenek bármilyen formában. Egy 2013 és 2014 között végzett kutatás eredményei alapján Brazília a harmadik legkevésbé antiszemita ország az egész Amerikai kontinensen. Jelentősebb kihívás az ország zsidó közössége számára a vegyes házasságok magas előfordulása. 2002-ben 60%-ra becsülték ennek arányát, mely főleg zsidók és arabok között jött létre. Izrael állam 1948-as kikiáltása óta sok brazil zsidó aliyázik. 2010-ig több mint 11 500-an hagyták el szülőföldjüket, melynek oka leginkább a nagyon rossz brazil közbiztonság és gazdasági helyzet. 2015-ben az elmúlt 10 év legnagyobb Brazil aliyahullámát regisztrálták, ekkor 463 zsidó érkezett Izraelbe (a jelenség a  dél-amerikai média érdeklődését is felkeltette).

A cikk eredeti verziója a Forrás újság 2016. szeptember-október számában olvasható.