A cseh főváros lakosságának 1/4-e zsidó volt a XVIII. század elején. Ez volt a korszak legmagasabb aránya. De hogyan kerültek oda és mit csináltak? Cikkünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az első zsidók már a 10. században érkeztek Prágába. Az első pogrom 1096-ban sújtotta az izraelitákat, amikor fallal körülvett gettóban kellett élniük. 1262-ben II. Ottokár kiadta a Statuta Judaeorum, amelyben a közösség valamilyen fokú önrendelkezési jogát biztosította.1389 szörnyű eseményt hozott a gettóban élő közösség életébe, egyetlen vasárnap alatt 1500 embert végeztek ki.

Az 1500-as évek eléjen zsidó reneszánsz vette kezdetét Prágában, szabadon folytathattak gazdasági tevékenységeket. 1522 és 1541 között Prága zsidó lakossága megduplázódott, mert sokan ide menekültek Spanyolországból, Németországból és Ausztriából.

A viszonylagos jólét 1542-ig tartott, amikor először kiűzték őket a városból. A második kiűzetésre nem sokkal később, 1561-ben került sor. Azonban minden alkalommal visszatértek a kelet-európai városba. Az 1564 és 1612 közötti időszakban beszélhetünk a prágai zsidóság aranykoráról, amikor II. Maximilian és II. Rudolf uralkodott. Mária Terézia hatalomra kerülésével ismét kiűzte a zsidókat

Prága zsidóságának leghíresebb szülöttje, Maharal, Rabbi Judah Leow ben Bezalel, aki élete folyamán több mint 50 vallási és filozófiai művet írt. II. Rudolf jó kapcsolatot ápolt a ma is elismert rabbival, még várában is fogadta. Ebben az időben becslések szerint 7000 zsidó polgára volt Prágának. 

1745 és 1748 között.  II. József hatalomra kerülésével (1780) újra befogadta a zsidókat a városba. 1781-ben kiadta Türelmi rendeletét, mellyel a vallási toleranciát akarta elősegíteni. Engedte, hogy a zsidók szabadon kereskedjenek, mezőgazdasági tevékenységeket folytassanak, valamint részt vegyenek a művészetben. Még felsőfokú tanulmányok folytatását is lehetővé tette számukra. A chederekben a világi nevelés bevezetésére tett az uralkodó erőfeszítéseket. A gyerekek nem csak héberül és jiddisül tanultak, hanem számviteli alapismereteket is elsajátítottak itt.  Az uralkodó azt is kérte a zsidóktól, hogy a jövőben ne jiddisül vagy héberül, hanem németül folytassanak kereskedelmi ügyleteket, annak érdekében, hogy elősegítsék az ellenőrzést. II. József rendkívül népszerű volt a zsidóság körében.

A XIX. század az emancipáció korszaka volt. 1849-ben ideiglenesen egyenjogúságot kaptak a zsidók. 1852-ben eltörölték a gettó intézményét és Josefovnak nevezték át a zsidók által lakott területet, ami Prága egyik kerülete lett. 1830 és 1870 közötti időszakra a németnyelvűség és a német kultúra követése vált meghatározóvá a helyi zsidóság körében. Az 1800-as évek utolsó negyed évszázadában három irányzat alakult ki, az egyik a cseh-zsidót támogatóké, a másik a német kultúra mellett elkötelezetteké, a harmadik pedig a cionistáké.

1899-ben hihetetlenül nagy népszerűségnek örvendett a cionizmus. Főként a diákok és fiatal munkavállalók között. Saját szervezetet is létrehoztak, a Bar Kochbát, ahol kéthetente megjelenő újságot adtak ki 1907 és 1938 között, Selbswehr-t (Öndefiníció) néven.

A II. világháború kirobbanása előtti években olyan neves írók alkottak Prágában, mint Franz Kafka, Max Brod vagy Franz Werfel.

A második világháború kitörésekor Prága lakosságának kb. 20 százaléka zsidó volt (92 000 fő), kiknek legalább 2/3-a elpusztult a holokauszt alatt. A háború után 15 000-en maradtak Prágában, de 1950-re minden második zsidó Izraelbe költözött.

A Prágai Tavasz (1968) kitöréséig nem volt szabad nyíltan beszélni Csehszlovákiában a holokauszt történéseiről és a zsidóságról. Azonban az ellenforradalom gyors leverése után visszaállt a tiltó rendszer, egészen 1980-as években bekövetkezett enyhülésig.

Vaclav Havel hatalomra kerülésével népszerűek lettek a zsidósággal és Izraellel kapcsolatos kérdések, mint például a kártérítés.

A statisztikák szerint 5000 zsidó él napjainkban Csehországban, Prágában körülbelül 1500.