1948-ban alapult meg a Zsidó ország. Jelen írásban Izrael állam politikai felépítése a fő témánk. Szó lesz többek között a választási szabályokról és a miniszterelnök választásról is.

Milyen Izrael állam politikai felépítése?

Véleményem szerint erre a kérdésre nagy vonalakban akkor kapunk választ, hogyha megvizsgáljuk az állam politikai berendezkedését. Izrael parlamentáris demokrácia, mely a „klasszikusnak” számító három hatalmi ág megosztásának elvére (törvényhozói, végrehajtói, bírói) épül. A törvényhozói (a Knesszet) a végrehajtói (a kormány) felé tartozik elszámolással, a bírói hatalom függetlenségét törvények garantálják.

Az ország első embere az elnök, akit a Knesszet szimpla többséggel választ meg. Kinevezése 1998 óta 7 évre, azelőtt 5 évre szólt. Főként formális kötelezettségekkel rendelkezik, de például a miniszterelnök kinevezése is az ő hatáskörébe tartozik.

Az állam törvényhozó testülete a Knesszet (mely egykamarás parlament, 120 főből áll, akik 4 évente általános választások révén jutnak parlamenti tagsághoz. Az itt zajló ülések héberül folynak, de a parlament tagjai arabul is felszólalhatnak. A vitaüléseken a kormány vagy a képviselők által benyújtott kormányzati ügyekről, javaslatokról folyik a diskurzus.

Knesszet

Izrael végrehajtó ága a kormány (miniszterek kabinetje) kezében van. Legfontosabb feladata az ország bel- és külügyeinek irányítása. A miniszterek mandátuma, a Knesszet tagokéhoz hasonlóan, 4 évre szól. A választásokon valamennyi 18. életévét betöltött állampolgár szavazati joggal rendelkezik. A voksolás általános, titkos, országos, egyenlő, arányos és közvetlen. A választok politikai pártra szavazhatnak, mely a Knesszetben képviseli álláspontjukat. A szavazás időpontja állami munkaszüneti nap.

Izraelről szóló további írásaink itt olvashatóak.