Amszterdam 1813 óta Hollandia fővárosa. A városban található csatornarendszereknek és a hangulatnak köszönhetően Észak Velencéjének is szokták nevezni. A holland királynő, a parlament és a kormány székhelye azon­ban Hága. Amszterdam igazi multikulturális metropolisz. Rengeteg bevándorló él hosszabb vagy rövidebb ideje ebben a térségben. A bevándorlók sorából a zsidóság sem hiányzik.

Amszterdam 370 éve folyamatosan rendelkezik zsidó közösséggel, egyben a holland zsidó közösség központ­ja is. Érdekesség, hogy a helyi izraeliták „mokum”-nak, azaz helynek nevezték el a nagyvárost. Az 1940-es évekre 80 000 főre duzzadt az amszterdami zsidó közösség lé­lekszáma, mely a holokauszt történései által 80%-al csök­kent. Jelenleg körülbelül 15 ezer aktív tagja van a hol­land főváros izraelita hitközségének.

Az első zsidók a XV. század végén, a 16. század elején telepedtek le Hollandiában. Ők főleg szefárdok voltak, akik a spanyol és portugál kiűzetéskor gondolták úgy, hogy ebben a nyugat-európai régióban békés otthonra lel­hetnek, ahol gyakorolhatják vallásukat. Már ekkoriban, kis létszámuk ellenére, jelentős befolyá­ssal voltak Hollandia életére. 1593-ban szü­letett csak olyan törvény, mely engedé­lyezte letelepedésüket Amszterdamban. Ek­ko­ri­ban főleg kereskedelemmel foglalkoztak. Ezen időszakban a holland gazdaság folya­matosan bővült, főleg Amszterdam rendel­ke­zett kiugró teljesítménnyel, ahonnan és ahova behozták áruikat a zsidó kereskedők. Ekkor kezdődött el a Marokkóval és Levantéval való kereskedelem kialakítása. A Spanyolországtól és a Hét Egyesült Pro­vinciától való függetlenedés (1581) után a zsidók már nyíltan gyakorolhatták vallásukat. Az 1610-es években 3 egyházközösséggé tagozódott a zsidóság, melyeket a szefárd hitközség egyesített 1639-ben.

Az első askenáz zsidók Lengyelországból menekültek Amszterdamba, a harmincéves háború idején. A XVII. szá­zad végére közel háromszor annyian lettek, mint a szefárdok. A legtöbb askenáz bevándorló szegény volt, ellentétben a viszonylag jómódú szefárdokkal. Csak Am­szter­damba engedték be őket, mert az itteni szefárd közösség ígéretet tett támogatásukra, annak ellenére, hogy mennyire eltérő kulturális és vallási nézeteket vallottak. Az askenázok jiddisül, a szefárdok portugálul kommu­nikáltak. Csak 1671-ben avatta fel első zsinagógáját az as­kenáz közösség, a Nagyzsinagógát, pont szemben a szefárd Esnoga templommal. Ezen időszakban három másik zsinagóga is épült. A XVIII. század végére az amszterdami askenáz közösség már 20 000 tagot tud­hatott magáénak, ekkor is főleg csak jiddisül beszéltek, de ezen a jiddisen már érezhető volt a holland hatás. Azon­ban a jiddis is hatott a holland nyelvre, számos jiddis eredetű szó került át a hollandba.

Folytatás hamarosan! Az eredeti cikk a Forrás magazin 2015. márciusi számában olvasható!