2015. január 1-én iktatták be az új athéni főrabbit, a 26 éves, Gabriel Negrin-t. “A város hatalmas, de megéri ellátogatni a tagokhoz, sokat jelent számukra.”- nyilatkozta a fiatal és lelkes rabbi, aki mindenkihez örömmel elmegy, hogy megismerjék őt.

Görögországban összesen 5 000 zsidó él jelenleg. A mediterrán állam az elmúlt időszakban két dolog miatt került a nemzetközi médiába; a gazdasági válság, valamint az Aranyhajnal nevű szélsőjobboldali párt előretörése miatt. A párt, mely nyíltan használ antiszemita jelképeket, 18 képviselővel rendelkezik a 300 fős parlamentben.

Ma tartanak választásokat Görögországban. Közvélemény kutatások szerint, bár valamelyest csökkent az Aranyhajnal népszerűsége, azért át fogják lépni az 5%-os bejutási küszöböt. Az azonban kérdéses, hogy a leendő új kormány koalíciót kötne-e a párttal. A görög zsidók elég rossz közhangulatban élnek. 2014. májusi kutatások alapján az ország lakosságának 69%-a vall antiszemita nézeteket. Ez a legnagyobb arányszám egész Európában. Negrin erre csak annyit mondott: „Ahogy a Hegedűs a háztetőben is mondják; Az Ö. való áldja és tartsa meg a rossz politikusokat… a lehető legtávolabb tőlünk! Óvatosan kezelem ezt a problémakört. Amikor az utcán sétálok, nem tapasztalok antiszemitizmust. Úgy gondolom, hogy Görögország biztonságos hely, a nem zsidók közül is sokan szeretnek minket, harmóniában élünk. Az igaz ugyan, hogy vannak olyan emberek, politikusok, akik nem szeretnek minket, de mindenhol ugyanez a helyzet, még Izraelben is.”

A gazdasági válság a zsidó közösség tagjait is érinti. A rabbi szerint ilyenkor még inkább szüksége van az embereknek a közösségük támogatására, arra, hogy számíthatnak egymásra. A holokauszt során a zsidó közösség majdnem kihalt az országban, 77 000 izraelitából 60 000 pusztult el a holokauszt ideje alatt. Január 27-én, a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon számos megemlékezésre kerül sor országszerte a nemzeti és helyi vezetőség szervezésében.

Negrin szerint az oktatással vannak a legfőbb problémák a zsidó közösségen belül. Nincs lehetőségük a helyi zsidóknak arra, hogy tanuljanak hitükről, vallásukról. Ezen úgy kíván változtatni, hogy bevezeti a dvár tora mondást minden péntek este, illetve a szövegolvasást Szombaton. Negrin aktuális kérdéseket is boncolgat egy-egy összejövetelen, mint például a párizsi merényletek miértjét vagy azt, hogy miért ülnek külön a nők és a férfiak a zsinagógában. „Az emberek ezt a fajta oktatást kedvelik, mert ezek a kérdések őket is nagyon foglalkoztatják.”- nyilatkozta a fiatal rabbi.

„A legjobban tanítani szeretek, ez a legfontosabb feladatom rabbiként.”- véli Negrin. „Azt tapasztalom, hogy a legtöbb tagunknak fogalma sincs hagyományainkról. A közösség tagjai görög, olasz, román származásúak, tehát elég vegyes örökséggel rendelkeznek. Igyekszem alkalmazkodni ehhez a helyzethez és beépítem az imákba a különböző hagyományokat. A görög zsidók, igazi görögök, erős nemzeti identitástudattal rendelkeznek, nem szívesen hagynák el az országot, csak akkor, hogyha erre kényszerítenék őket.” Negrin Jeruzsálemben tanult pár évig, de arra vágyott, hogy mielőbb visszatérhessen Athénba, ahol született és nevelkedett. Az, hogy most a közösség vallási vezetője lett, rendkívül sokat jelent számára és végtelen sok lehetőséget lát benne.