Izrael népessége 2010-es felmérések szerint 7 és fél millió fő (ezzel a világ 97. legnépesebb állama). A lakosság 75,6 %-a zsidó, 16,9 százaléka arab és 2% katolikus vallású

1948 és 1952 között hétszázezer bevándorló érkezett a Zsidó Államba, népessége így is mindössze 1,3 millió fő volt az Államalapítás után 4 évvel. A jelentős számú bevándorlónak köszönhetően megváltozott az ország társadalmi struktúrája és összetétele. Az akkori lakosságot két fő csoportra lehet osztani; a többséget a szefárd közösség, az askenáz telepesek és a holocaust túlélői, a kisebbséget pedig az észak-afrikai és a közel- keleti iszlám országokból érkező új bevándorlók alkották. A két közösség még az 1950-es évek végen is szinte kapcsolat nélkül élt egymás mellett.

Az 1950-es, 1960-as években Izraelbe a világ különböző tájairól kisebb-nagyobb csoportokban érkezte új bevándorlók. A legnagyobb kibocsátó országgá Szovjetunió vált; az 1970-es években megközelítőleg százezren, 1989 után több mint egymillióan érkeztek az államból.

1948 és 1952 között hétszázezer bevándorló érkezett a Zsidó Államba.
népessége így is mindössze 1,3 millió fő volt

Az 1950-es, 1960-as években Izraelbe a világ különböző tájairól kisebb-nagyobb csoportokban érkezte új bevándorlók. A legnagyobb kibocsátó országgá Szovjetunió vált; az 1970-es években megközelítőleg százezren, 1989 után több mint egymillióan érkeztek az államból.

Az 1980-as és az 1990-es években két nagyobb hullámban érkeztek bevándorlók Etiópia ősi zsidó közösségéből, akik feltehetően Salamon király kora óta ott élnek. Az afrikai országból mintegy félmillió fő érkezett Izraelbe, főleg agrárkörnyezetből, ezért nehéz számukra a nyugati iparosodott léthez való alkalmazkodás és az izraeli „lokálpatrióták” számára is problémát okoz (mind a mai napig) a tőlük eltérő szokásokkal rendelkező zsidók befogadása.

A Zsidó Államban nem csak a különböző a környezetből való hazatérés vezet társadalmi feszültségekhez, a Szentföldön az is gondot jelent, hogy nagyon sokféle, a liberális nézeteket vallóktól az ultraortodox elkötelezettekig az összes vallásirányzat megvetette lábát. Az már csak tovább fényesíti a lakosság sokszínűségét, hogy a vallástól teljesen elfordulók nagy számmal megtalálhatóak az Őshazában.

Vallásossággal kapcsolatos felmérések szerint az izraeliek 20 százaléka törekszik valamennyi vallási előírás betartására, 60 százalék a törvények egyénileg elfogadott részéből és etnikai hagyományokból álló variáció alapján szervezi mindennapjait, a lakosság fennmaradó 20%-a pedig egyáltalán nem tekinthető hívőnek.

Az izraeliek többsége alapvetően modern életet él és változó mértékben tisztelik, követik a vallási előírásokat. A vallásgyakorló askenáz és szefárd közösségek úgy vélik, hogy a Zsidó Állam léte az első lépés a Messiás eljövetele felé. Az ultraortodoxok azonban úgy gondolják, hogy az izraelita szuveneritás csak a Messiás eljövetele után szerezhető vissza Erec Jiszraelben.