A zsidó törvények előírják nekünk, hogy már ádár hónap kezdetétől vidámak legyünk. Miért is legyünk boldogabban ilyenkor a megszokottnál?

A zsidó naptár két olyan, tanáchi idők után következő ünnepről emlékezik meg, amikor a zsidók megmenekültek. Az egyik chanuka, amikor a görögök a hellenizmust akarták a zsidókra kényszeríteni, a másik purim, amikor pedig az egész zsidó népet akarta egy bizonyos Hámán kiirtani. Az ünnep jelentősége abból is adódik, hogy egy igazi meneküléstörténetről emlékezünk meg ilyenkor. Míg a görögök “csak” a lelkünket, Hámán a testünket is meg akarta semmisíteni.

Purim egynapos ünnep, melyet Eszter böjtje előz meg egy nappal. A böjt ádár 13.-a napfelkeltétől napnyugtáig tart. Ilyenkor azért böjtölünk, mert őseink Eszter királynő kérésére szintén böjtöltek. Amennyiben purim napja vasárnapra esik, az ezt megelőző csütörtökön kell böjtölni (idén így lesz!!).

Purim ünnepéhez négy micva (parancsolat) tartozik:

  1.  Kétszer meg kell hallgatnunk Eszter-könyvét, a Megilát, mely azt a csodálatos történetet meséli el, hogy hogyan is menekült meg a zsidó nép Hámán gonoszsága elől. Ez a nők kötelessége is! A megilahallgatásra egyszer este és egyszer reggel kell sort keríteni.
  2.  Ünnepi étkezést kell tartanunk, vagy részt kell vennünk rajta. Ennek több oka is van, az egyik az, hogy Eszter könyvében nagyon sok lakoma szerepel, melyek hozzájárultak megmenekülésünkhöz, a másik pedig, hogy a testünket akarták elpusztítani.
  3.  Pénzadományt adni szegényeknek (azt mondják, hogy legalább annyit, hogy kijöjjön belőle egy kisebb étkezés), legalább kettőnek.
  4.  Kétfajta ételből álló csomagot küldeni legalább egy barátunknak. De minél többnek küldünk, annál szebb cselekedetünk. Azonban ezen esetben csak az számít ajándéknak, amit azonnal el lehet fogyasztani.

 

Purimhoz kapcsolódóan számos szokás akalult ki. Ilyen például az álarc viselése, vagy a Hámán táska fogyasztása. Bár sokan úgy gondolják, hogy parancsolat, azonban szintén a szokásokhoz tartozik a Megila olvasáskor történő zajongás Hámán nevének hallatán.

Egy érdekes történet Hámán fiairól:

Hámán fiai és a nürnbergi per